Az ismert egyiptomi televíziós műsorvezető, Sarah Khalifa fellebbezett a halálos ítélete ellen – közölte ügyvédje, Mohamed El-Gendi. Khalifát további 11 emberrel együtt ítélték halálra egy szintetikus kábítószerek előállításával és kereskedelmével kapcsolatos ügyben. A műsorvezető következetesen tagadta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz, és azt mondta, hogy életében még egyetlen cigarettát sem szívott el.
Az Euronews utánajárt annak, hogy mit mond az egyiptomi jog a kábítószerrel kapcsolatos ügyekben kiszabható halálbüntetésről, és mit jelenthet a fellebbezési eljárás Khalifa és vádlotttársai számára.
Miért szabható ki halálbüntetés kábítószeres ügyekben? Az egyiptomi kábítószer-törvény lehetővé teszi a halálbüntetés kiszabását a legsúlyosabb kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények esetében, míg a kábítószer használatát nem büntetik ennyire súlyosan. A törvény 33. cikke alapján halálbüntetés szabható ki többek között kábítószer-behozatalért, azok kereskedelmi célú előállításáért, valamint kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet létrehozásáért, irányításáért vagy az abban való részvételért. Az ügyészség azzal vádolta a Khalifa-ügyben szereplő 28 vádlottat, hogy egy szervezett hálózat tagjai voltak, amely kábítószerek előállításához szükséges alapanyagokat hozott be az országba, sőt foglalkozott gyártással, tárolással és a terjesztéssel is.
A Kairóban született Khalifa, aki a „Mission Impossible” című bűnügyi műsort vezette, a vád szerint pénzt adott az alapanyagok megvásárlására és külföldön segítette a beszerzést. Testvérét, Mohamedet, akit szintén halálra ítéltek, azzal vádolták, hogy drogokat állított elő, és tesztelte is azokat. Az igazságügyi szakértők az elkobzott anyagok között az MDMB-4en-PINACA nevű vegyületet is azonosították. Ez laboratóriumban előállított szintetikus kannabinoid, amely a kannabiszhoz hasonló hatásokat válthat ki, ugyanakkor jóval erősebb és kiszámíthatatlanabb is lehet. Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala az anyagot súlyos mellékhatásokkal, köztük halálos mérgezésekkel is összefüggésbe hozták.
A szer jogi státusza szintén kérdéssé vált a tárgyaláson. A bíróság által kijelölt szakértői bizottság megállapította, hogy az MDMB-4en-PINACA nem szerepel név szerint Egyiptom ellenőrzött kábítószereket tartalmazó listáján, ugyanakkor arra jutott, hogy a törvény hatálya mégis kiterjed rá, mivel kémiai szerkezete és hatásai hasonlóak a már listázott anyagokéhoz. A védelem megtámadta ezt az értelmezést, a bíróság azonban elfogadta a bizottság megállapításait.
Mi történik most Khalifával? Egyiptom 2024 óta teljeskörű fellebbezést biztosít a súlyos bűncselekmények esetén. Korábban az ilyen bűncselekmények miatt hozott ítéletekre nem vonatkozott ugyanilyen, kétfokú bírósági rendszer. Az új szabályozás szerint a súlyos bűncselekmény miatt elítélt személy fellebbezhet egy magasabb szintű büntetőbírósághoz, az úgynevezett Fellebbviteli Büntetőbírósághoz.
Az egyiptomi Semmítőszék szerint a változás lehetővé teszi, hogy a fellebbviteli bíróság újra megvizsgálja az ügyet. A gyakorlatban a bírák áttekinthetik a bizonyítékokat, az ügyészség érveit és azt is, milyen szerepet tulajdonítottak az egyes vádlottaknak. A bíróság helybenhagyhatja az ítéletet, megváltoztathatja a büntetést vagy felmentheti a vádlottat. Csak ezt követően kerülhet sor további jogorvoslatra az egyiptomi Semmítőszék előtt.
A Semmítőszék szerepe ettől eltérő. Nem tárgyalja újra a teljes ügyet, hanem elsősorban azt vizsgálja, hogy helyesen alkalmazták-e a jogszabályokat, illetve történt-e súlyos eljárási hiba.
Mielőtt a kairói bíróság hivatalosan halálra ítélte volna Khalifát, az ő ügyét, valamint további 12 vádlott ügyét Egyiptom főmuftija elé terjesztette. Az egyiptomi eljárás szerint azoknak a bíráknak, akik halálbüntetés kiszabását tervezik, egyhangú döntést kell hozniuk, és az ítélet hivatalos kihirdetése előtt ki kell kérniük a főmufti véleményét. A főmufti véleménye tanácsadó jellegű, és nem köti a bíróságot. A vélemény kézhezvételét követően a bíróság Khalifát és további 11 embert halálra ítélt. A vádlottak fellebbezési joga azonban megmaradt.
Valóban megváltoztathatja a fellebbezés a halálos ítéletet? A közelmúltbeli ügyek azt mutatják, hogy az egyiptomi Fellebbviteli Büntetőbíróságok jelentősen megváltoztatják az első fokon hozott ítéleteket. Augusztusban egy manszúrai fellebbviteli büntetőbíróság egy, a Khalifa-ügytől független gyilkossági ügyben hatályon kívül helyezte a halálos ítéletet, és helyette 15 év szabadságvesztést szabott ki a vádlottra. A bíróság tanúkat hallgatott meg, és áttekintette az ügy iratait, mielőtt megváltoztatta az ítéletet.
A fellebbviteli bíróságok kábítószeres ügyekben is jelentősen enyhítettek már büntetéseket. Márciusban egy kairói fellebbviteli büntetőbíróság életfogytig tartó szabadságvesztésről hét év börtönbüntetésre enyhítette egy olyan vádlott büntetését, akit a köznyelvben „ice” néven ismert kábítószer kereskedelméért ítéltek el. A védelem többek között a letartóztatás és a házkutatás körülményeit, valamint egy állítólagos beismerő vallomást is vitatott.
A nagy visszhangot kiváltó Karim Salim-ügyben, akit az egyiptomi média „az ötödik település sorozatgyilkosaként” emlegetett, a Fellebbviteli Büntetőbíróság helybenhagyta a halálos ítéletet. A Semmítőszék később elutasította a vádlott jogorvoslati kérelmét, így az ítélet jogerőssé vált.
Ezt követően külön eljárásokra van szükség a kivégzés végrehajtása előtt. Ezek közé tartozik, hogy az ügyet az igazságügyi miniszteren keresztül az elnök elé terjesztik, aki kegyelmet adhat a vádlottnak, vagy enyhítheti a büntetést.
