A "Szomorú vasárnap" és Seress Rezső élete
Seress Rezső életútja és zeneszerzői pályája igazi mozgalmas és szívszorító történet. A mindössze 156 centiméter magas, rajongói által egyszerűen "Kis Seressnek" becézett zenész már fiatalon elhagyta otthonát, hogy cirkuszi artistaként próbáljon szerencsét. Karrierje azonban egy súlyos baleset miatt rövid úton véget ért. Felépülve teljesen belemerült a budapesti éjszakai életbe, és eldöntötte, hogy színész lesz. 31 évesen, 1920-ban elvégzett Rákosi Szidi színitanodájában.
Az éjszakák és nappalok zongoristája azonban csak nehezen tudott megélni színészi fizetéséből, ezért átváltott a zongorázásra. Seress sajátos stílusa, melankolikus dallamai és különleges zenei érzéke gyorsan a budapesti közönség kedvencévé tették. Tény, hogy soha nem tanult meg kottát olvasni, de ez nem akadályozta meg abban, hogy zeneszerzőként nagy népszerűségre tegyen szert.
Az 1920-as évek Budapestjén, ahol a hanglemezgyártás tilos volt és a rádiós közvetítések a felsőbb rétegek kiváltságát jelentették, az élő zene volt az uralkodó. Seress 1925-re már a híres Kulacs Vendéglő egyik legismertebb zenésze lett, és nagy népszerűségnek örvendett. Azonban a zenei elit csak dilettánsnak tekintette, mert hiába volt ismert, a művészi körök nem fogadták be.
A "Szomorú vasárnap" című dal, amelyet 1935-ben írt Jávor László költő kérésére, világhírűvé tette. A dal, melyet összesen 28 nyelvre fordítottak le, olyan neves előadók repertoárjába is bekerült, mint Ray Charles, Louis Armstrong, Bing Crosby és Frank Sinatra. A "szomorú vasárnap" legendája és különös vonzereje világszerte ismertté vált.
Bár Seress jelentős bevételekre tehetett volna szert a jogdíjakból, a zsidótörvények miatt ezekhez nem férhetett hozzá, és a háború éveiben munkaszolgálatra kényszerült. Egy német tiszthez fűződő korábbi ismeretsége mentette meg az életét. A háború után Budapestre visszatérve egészen a haláláig ott maradt, miközben a nyugaton elérhető gazdagság és hírnév elkerülte.
Az 50-es évek végére azonban már elvesztette régi közönségét, hiszen az új generációt már másfajta zene hozta lázba, mint például Elvis Presley vagy a Beatles. Fokozatosan elzárkózott, és depresszióval küzdött. Végül az öngyilkossági kísérlet sem sikerült elsőre, és 1968. január 11-én hunyt el a MÁV Kórházban.
Seress Rezső szívszorító története, bár a tragédia árnyékolta be, egy időtlen emléket hagyott maga után a zene világában, örökké emlékeztetve arra az egyedülálló melankóliára, melyet dalaival keltett életre.
Főkép forrása: 24.hu
