Svédország NATO-csatlakozása: A Balti-tenger új korszakra lép
A nemrégiben befejeződött NATO tengeralattjáró-elhárító gyakorlatot követően magas rangú parancsnokok hangsúlyozták, hogy Svédország szövetségesi csatlakozásával a Balti-tenger immáron egy „egységes parancsnokság alatt álló NATO-tengeralattjárókkal teli tóvá” vált. A vezérkar megjegyezte, hogy a finn és svéd csatlakozásokkal egy orosz egységnek Szentpétervár felől már 8 NATO-tag védelmi rendszere között kell átkelnie, mielőtt három további tagállam védelmi rendszerével szembesül.
Bret Grabbe amerikai ellentengernagy, a NATO tengeralattjáróinak főparancsnoka a stockholmi kikötőben, egy holland fregatton tartott sajtótájékoztatón kijelentette: „Svédország csatlakozásával egy újabb tengeralattjáró-nemzetet adtunk a NATO-nak. Most gyakorlatilag egy Balti-tavunk van, tele NATO-tengeralattjárókkal.”
A Merlin gyakorlat
A Merlin gyakorlat során svéd és német tengeralattjárók, valamint francia, német és holland felszíni hajók, helikopterek és egy amerikai tengeri járőr repülőgép működtek együtt, hogy gyakorolják a tengeralattjáró-elhárító harcot a balti térség viszonylag sekély és aknamentes vizein.
Svédország közelgő NATO-csatlakozása 2024 márciusában gyakorlatilag a szövetség határait Finnország és a balti államok partjaira helyezi. Johan Norlén haditengerészeti főellentengernagy hangsúlyozta: „A másik oldalon is védjük nemzeteinket… A határ jelenleg a keleti parton van.”
Ez a helyzet Svédországot a Balti-tenger frontvonal-államává teszi, amely zsúfolt vízi útjaival, átlagosan 60 méteres mélységével ideális teret biztosít a tengeralattjáró-elhárító hadviseléshez. Ugyanakkor sebezhetővé is válik az orosz hibrid fenyegetésekkel, beleértve a hamis zászló alatt tevékenykedő „árnyékflottát” és az infrastrukturális támadásokat, mint például a tenger alatti kábelek elvágását.
Orosz tengeralattjárók a Balti-tengeren
Az amerikai hírszerzés nyílt forráskódú adatai szerint Oroszországnak két-három Kilo osztályú tengeralattjárója állomásozik Kalinyingrád kikötőjében. Jelenlegi NATO-hajók és orosz egységek aránya 4:1, ami Grabbe tengernagy szerint „lenyűgöző elrettentő tényező.”
A NATO előnye a Balti-tengeren elsősorban a többcélú tengeralattjárókban rejlik, amelyek hírszerzésre, felderítésre, különleges erők tevékenységére és a jövőbeli ember nélküli műveletekre is alkalmasak.
A modernizáció kihívásai
Svédország tengeralattjárói híresek lopakodó képességükről és levegőtől független meghajtási rendszereikről, amelyek lehetővé teszik a hosszú távú víz alatti műveleteket. Azonban az elöregedő flotta és a NATO-kötelezettségek komoly kihívások elé állítják az országot is. Stockholm új tengeralattjárók és felszíni járművek beszerzésével erősíti haditengerészetét, miközben a meglévő eszközök korszerűsítése is folyamatban van.
Az új Blekinge osztályú tengeralattjárók, amelyeket a Saab gyárt, többcélú portálokkal rendelkeznek, amelyek búvárok, vízalatti drónok és torpedók számára is alkalmasak. Jelenleg azonban komoly késedelmek és költségemelkedések nehezítik a projekt előrehaladását.
Fregattok a tengeri védelem érdekében
A tengeri védelem fokozása érdekében Svédország a Luleå-osztályú nagyobb fregattok bevezetését tervezi, amelyek mérete meghaladja a jelenlegi Visby-osztályú korvettekét. A hajók hossza 120 méter, és a méretbeli növekedés lehetővé teszi a pilóta nélküli rendszerek integrálását is.
Bár a jelenlegi flotta korszerűsítése és bővítése folyamatos munka, a svéd hadvezetés célja, hogy a növekvő feszültségek amidőn a Balti-tengeren tartsa a biztonságot és a stabilitást.
Főkép forrása: euronews
