Tamás Sulyok bejelentette elnöki mandátumának végét

Tamás Sulyok a közösségi oldalán bejelentette, hogy aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, ezzel pedig véget vetett Magyarország elnöki ciklusának. A hivatalos bejegyzés szerint az elnöki mandátuma azon a napon ér véget, amikor a módosított törvény nyilvánosságra kerül a Magyar Közlönyben.

Sulyok hangsúlyozta, hogy egész életét a törvény iránti tisztelet és szeretet határozta meg. Véleménye szerint ezzel a módosítással Magyarország „kereszteződéshez érkezett a nemzet sorsában, olyan pontjára, amely felülmúlja a személyes vagy politikai érdekeket.” Az elnök előtt két út áll: az egyik a törvényes feladat teljesítése aláírásával, a másik a törvény megsértése az aláírás megtagadásával.

„Gondosan mérlegelve jogi lehetőségeimet és lelkiismeretem parancsait, eleget teszek az Alaptörvényben rögzített kötelezettségemnek. A dokumentum aláírása az elnöki tisztség iránti tiszteletem végső kifejeződése minden körülmény között” – nyilatkozta.

Sulyok kifejtette, hogy a jog iránti szeretete minden életszakaszában jelen volt – mint ügyvéd, alkotmánybíró, az Alkotmánybíróság elnökeként és Magyarország elnökeként. „Számomra minden hatalom csak a jog keretein belül érthető” – tette hozzá.

A politikai hatalomnak szerinte most meg kellene határoznia a jog által előírt határokat, amelynek elhagyása kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Szerinte a köztársasági elnöki hivatal jelenlegi helyzete példa erre, és ez páratlan azóta, hogy Magyarország átállt a demokráciára 1989-ben.

Sulyok álláspontja szerint az elnök védeni köteles a alkotmányos rendet a törvényhozással szemben, de a hatályos Alaptörvény nem biztosít védelmet az Alkotmánybíróságnak. Utalt arra, hogy a köztársasági elnök nem utalhat a constitutional amendments tartalmára az Alkotmánybírósághoz, és érdemi felülvizsgálat nem történhet.

A jelenlegi Alaptörvény szerint Sulyok szerint semmilyen alkotmányos eszköze nincs a törvénymódosítás megkérdőjelezésére, mivel az jogszerű eljárás keretében került elfogadásra. Sulyok arra figyelmeztetett, hogy a módosítás a demokratikus jogállam végét jelenti, amely a rendszerváltás idején jött létre.

Sulyok elnöki mandátumának vége

Tamás Sulyokot a Parlament választotta meg ötéves ciklusra, miután Katalin Novák lemondott. Mandátumának lejárata 2029. március 4. lett volna, de a Tisza Párt választási diadala után a közeljövőben leváltották.

Az újonnan elfogadott módosítás kimondja: „Az Alaptörvény 17. módosítása hatályba lépésének napját követően a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma véget ér.”

Péter Magyar, a Tisza Párt vezetője, kijelentette, hogy Sulyok nem volt képes megtestesíteni a nemzet egységét, hanem Orbán kormányának bábjaként szolgált. Sulyok viszont úgy véli, hogy az elnöknek semlegesnek kell maradnia a politikai vitákban, és csak akkor kell közbelépnie, ha rendszerszintű zavar lép fel.

Recent he has made several constitutional concerns known and reached out to both the Constitutional Court and the Venice Commission. He has expressed that the amendment threatens the principles of rule of law and democratic values in Hungary.

Orbán Viktor, a volt miniszterelnök, nem sokkal Sulyok bejelentése után azt írta, hogy „a legutolsó akadály is elesett,” hangsúlyozva, hogy a hatalom brutalitása már nem fenyegetés, hanem valóság.

Új elnök választása

A Parlament harminc napon belül titkos szavazással választ új elnököt. A választás időpontját az Országgyűlés elnöke határozza meg, és az új elnök a választás után nyolc nappal lép hivatalba. Amendmensek szerint 35 év feletti magyar állampolgárok választhatók elnöknek.

A Tisza Párt ígéretet tett arra, hogy olyan személyt jelölnek, aki megtestesíti a nemzet egységét. Az új alkotmány kialakításán is dolgoznak, amely valószínűleg közvetlen elnökválasztást vezet be.

Ez a helyzet újra rávilágít a magyar jogállam alakulásának fontosságára, és arra, hogy a hatalom hogyan befolyásolja a demokratikus intézmények működését.

Főkép forrása: telex.hu