Hideg tavasz Magyarországon: Miért szenvedünk az időjárástól?
„Norvégiában jobb az idő, mint nálunk” – panaszolják sokan, miközben május közepén kabátban indulnak munkába vagy épp elhalasztják a tavaszi túrákat. Az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói, Szabó Péter, Kis Anna és Pongrácz Rita, legfrissebb tanulmányukban megvizsgálták, hogy valóban rendkívüli-e az idei tavasz, mi okozhatja a szokatlan hideget, és mit árul el ez az évszakok hosszú távú változásairól.
Az utóbbi két hétben különösen hűvös időjárást tapasztaltunk, főleg a délelőtti órákban és este. Az idei tavasz valóban sokkal hidegebb, mint a tavalyi, azonban fontos megjegyezni, hogy 2024 tavasza volt a legmelegebb 1901 óta. Összességében az idei év első felében a klímaátlagnál kissé melegebbek voltak az időjárási viszonyok Magyarországon.
A magyar májusi hideg ellenére a globális szinten 2025 továbbra is a második legmelegebb év az eddigi mérések közül. Izlandon például májusban 26 °C-ot mértek, máshol pedig újabb hőmérsékleti rekordokat döntöttek meg.
Egy lehetséges ok a hazai hűvös május mögött a globális klímaváltozás, valamint az északi félteke magaslégköri poláris örvényének gyengülése. Ez az örvény hatással van a polárfrontra, amely az egyenlítői meleg és a sarki hideg levegőt választja el. Április elejére az örvény gyengült, emiatt a polárfront délebbre tolódott, és ezáltal a hidegebb oldalra kerültünk. Az ilyen gyengülések egyre gyakoribbá válnak, mert csökken a hőmérsékletkülönbség a sarkok és a trópusok között, ami a melegedés következménye.
Klimatológiai szempontból az évszakok határai is folyamatosan módosulnak. Magyarországon alapvetően van egy meleg nyár és egy hideg tél, a kettő között pedig a hidegebb és melegebb időszakok váltakoznak. Az átmeneti évszakok – tavasz és ősz – esetében számottevő változások zajlanak: a nyár és a tavasz hossza 25-25 nappal nőtt, míg a tél felére csökkent.
Egy tipikus évben a tavasz korábban kezdődik, de a hidegbetörések eltartanak, míg a nyár egy héttel korábban kezdődik, de két héttel kitolódik szeptemberre. Az ősz hossza nem változik, de mindegyik évszak melegszik.
Az évszakok változása érdekes helyi eltéréseket is mutat. Az Északi-középhegység térségében a tél aránya lett a legrövidebb: a teljes év csupán 9 százalékát teszi ki, míg a tavasz a leghosszabb, és az év egyharmadát foglalja el.
Összességében a klímaváltozás következményeként a hazai időjárás egyre inkább szélsőségesebbé válik, ami hatással van mindennapi életünkre, a mezőgazdaságra, és a természeti környezetre egyaránt.
Főkép forrása: telex.hu
