Több száz tonna hal pusztult el augusztusban Magyarország egyik legnagyobb halastó-komplexumában, a Simontornya melletti Rétimajorban. Ez a mintegy 800 hektár vízfelülettel rendelkező halastó-rendszer az egykori Sárrét mocsaraiból maradt meg, jelenlegi tulajdonosa, Lévai Ferenc 1994-ben privatizálta, és azóta folyamatos fejlesztés mellett komplex mezőgazdasági-turisztikai rendszerként működteti, a fő bevételi forrását azonban a haltenyésztés jelenti.
A sekély vizű, táplálékban gazdag, különböző vízmélységű tavakból, nádasokból, szigetekből és iszapos partszakaszokból álló halastórendszer kiemelkedően koncentrált és nehezen helyettesíthető élőhelyet biztosít a vízimadarak számára. A Rétszilasi-tavak és környékük Európa egyik legszigorúbban védett területe, a Natura 2000 besorolás mellett a Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vizes élőhely.
Az Aranyponty Zrt. tulajdonosa és vezérigazgatója, Lévai Ferenc a problémát oda vezeti vissza, hogy a vízügy – esetünkben a Közép-Dunai Vízügyi Igazgatóság – szerinte öntözés céljára visszatartotta a vizet a halastavak fölött.
Bár a Rétimajorban mindent megtettek a károk minimalizálásáért, de így is 300-350 tonna hal pusztult el, ami Lévai számítása szerint körülbelül 4-500 millió forintos kár. Az alacsony vízszint mellett a víz könnyebben felmelegedett, ami felgyorsította a gázképződést, az iszapból keletkező gáz pedig megmérgezte a halakat.
Az Euronews megkereste a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot, amely részletes válaszokat küldött kérdéseinkre. A vízügy szerint készültek az aszályhelyzetre, azonban „a nyári hőkupola-jelenség, mely haváriahelyzetet okozott az ország teljes területén, ekkor még nem volt ismert”.
Lévai Ferenc az Euronewsnak korábban is azt mondta, hogy nem felelőst keres, hanem megoldásokat. Ő ezt abban látja, hogy a növénytermesztő vállalkozások építsenek víztározókat, a csapadékos időszakban maguk tároljanak vizet, és a vízben szegény időszakban ne kelljen osztozkodni, akkor az állattartás és az élővilág legyen az első.
A helyi vízügyi hatóság is azzal zárta a levelét, hogy „a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tanulmány formájában vizsgálja a vízrendszer hidrológiai helyzetét, különös tekintettel a vízrendszeren érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízhasználók által lekötött vízkészletekre. A tanulmány célja annak meghatározása, hogy a jövőben a vízigények miként szolgálhatók ki. Várhatóan szükség lesz az engedélyek és üzemeltetési gyakorlatok felülvizsgálatára.”
Főkép forrása: euronews
