Trump támadásai és a NATO kihívásai: Grönland és Irán
A NATO-szövetségesek számára nehéz pillanatok várnak, miután Donald Trump amerikai elnök ismételten támadásokat intézett a szövetség tagjai ellen, annak ellenére, hogy az európai és kanadai védelmi költségek rekordmagas szintre emelkedtek.
A múlt délutánja után, amikor Trump landolt, újra előhozta azt a kijelentését, amely szerint Grönlandnak, Dánia sarkvidéki területének „az Egyesült Államok ellenőrzése alatt kellene állnia”. Mette Frederiksen dán miniszterelnök határozottan megerősítette, hogy „Grönland természetesen nem eladó”, hangsúlyozva Dánia szuverenitását és területi integritásának tiszteletben tartását.
Trump bírálta Dániát azzal, hogy szerinte alulszorozta Grönland védelmét, és arra hivatkozott, hogy Koppenhága nem költ elegendő pénzt a sziget védelmére. Frederiksen válasza egyértelmű volt: „Készen állunk megvédeni a Dán Királyságot.”
A grönlandiak körében végzett közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy sokan elutasítják az Egyesült Államokhoz való csatlakozást, és Mark Rutte NATO-főtitkár is elkerülte az ügy konkrét megvitatását, jelezve, hogy „Grönland és Dánia ügyében jó folyamataink vannak”. Múlt januárban, amikor a terület annektálására tett fenyegetések felerősödtek, Rutte igyekezett elkerülni, hogy a kérdés a NATO hivatalos napirendjére kerüljön.
A grönlandi ügy várhatóan nem kerül napirendre a NATO ülésén, ahol a vezetők, köztük Trump és Frederiksen, ülnek egy asztalnál. A helyzetet jól ismerő források azt jelzik, hogy a stratégia a kérdés elkerülésére összpontosít.
Eközben Trump a szövetségeseket is bírálta amiatt, hogy azok cserben hagyták az Egyesült Államokat Iránban, mivel egyes NATO-országok, például Olaszország és Spanyolország, nem járultak hozzá, hogy amerikai katonai bázisokat használjanak Teherán ellen. Trump „nagyon csalódott” volt a szövetségesek reakciójától.
A válságot tovább súlyosbítja, hogy az Egyesült Államok éjszakai légicsapásokat indított Irán ellen, a Hormuzi-szoros elzáródása miatt. E lépések aggodalmakat keltenek a NATO-csúcs második napjának alakulásával kapcsolatban, hiszen a fő prioritások, mint Ukrajna és az európai kontinens védelme, háttérbe szorulhatnak.
Mark Rutte újságíróknak tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az amerikai támadások „teljes mértékben szükségesek” voltak, dicsérve az Egyesült Államokat „határozott” válaszáért. A helyzet tehát tovább bonyolódik, és a NATO jövője kérdések elé néz.
Főkép forrása: euronews
