Trump Peking segítségét kéri a Hormuzi-szoros biztosításában
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke, azzal fenyegetőzik, hogy elhalasztja márciusi csúcstalálkozóját Hszi Csin-ping kínai elnökkel, ha Peking nem segít biztosítani a Hormuzi-szorost. Trump hangsúlyozta, hogy az amerikai-izraeli háború komoly hatásokat gyakorol az olajellátásra, ami megzavarja a világ legnagyobb gazdaságai közötti kapcsolatokat. Kiemelte Kína olajigényét a Közel-Keletről, és azt javasolta, hogy Peking vegyen részt a vízi út biztosításában.
Trump kijelentette, hogy a hónap végére tervezett pekingi látogatása túl késő lenne, és sürgette a helyzet mielőbbi kezelését, mivel az Egyesült Államok olajimportjának körülbelül 7%-a ilyen tankereken halad át a Hormuzi-szoroson. E kihívás ellenére Kína eddig nem reagált konkrétan a kérésre, de az állami Global Times újság Trump javaslatát a “Washington által kezdeményezett és befejezhetetlen háború” kockázatának növeléseként értékelte.
Kínai diplomáciai források, mint például Lin Jian külügyi szóvivő, kikerülték a hadihajók kiküldésének kérdését, de hangsúlyozták a két fél közötti kommunikáció fontosságát. Trump megjegyzései akkor hangzottak el, amikor kínai és amerikai kereskedelmi vezetők Párizsban gyűltek össze, hogy előkészítsék a csúcstalálkozót.
Bár Trump igénye a Kínával való együttműködésre érthető, szakértők és elemzők arra figyelmeztetnek, hogy Kínának kevés motivációja van egy ilyen konfliktusba való beavatkozásra. Wu Hszinpo, a Fudan Egyetem Amerikai Tanulmányok Központjának igazgatója elmondta: “Ez az ő háborújuk, nem a miénk.” Hozzátette, hogy feltételezhetően a kínai hajók kiküldése nem lenne bölcs választás a jelenlegi körülmények között.
Trump megjegyzései arra is rávilágítanak, hogy Kína figyelmet fordít a Hormuzi-szorosban zajló eseményekre, de eddig elítélte Trump Irán elleni háborús politikáját. Kína a legnagyobb olajfelhasználó a térségben, ugyanakkor jelentős készletekkel rendelkezik, így képes kezelni a potenciális ellátási fennakadásokat is.
A csúcstalálkozó elhalasztása valószínűleg kedvezne Pekingnek, amely korábban is javasolta Trumpnak, hogy látogatása április végén valósuljon meg, így több időt biztosítva a felkészülésre. Ugyanakkor Trump felhívása, hogy Kína aktívan részt vegyen egy háborús övezet biztosításában, ellentétben áll Kína hosszú távú doktrínájával, miszerint kerülni kell a tengerentúli konfliktusokba való beavatkozást.
Kína eddig inkább passzívan közelítette meg a globális konfliktusokat, ahogy azt a húszik támadása is mutatja. A kérdés továbbra is nyitott, hogy Kína hajlandó-e változtatni a megközelítésén, és részt venni Trump javasolt megoldásában a Hormuzi-szoros biztosításában.
Főkép forrása: euronews
