Donald Trump és Vlagyimir Putyin kapcsolata: Feszültség és új stratégiák
Donald Trump, volt amerikai elnök, mostanában érezhetően elvesztette a türelmét Vlagyimir Putyinnal szemben, ahogyan azt Friedrich Merz, német politikus is megjegyezte, miután Trump múlt pénteken felhívta. Az orosz elnökkel kapcsolatos frusztrációját az Ukrajna ellen végrehajtott orosz dróntámadások láttán fejezte ki, amelyeket a német kancellárnak mesélt el.
A Wall Street Journal értesülései szerint Trump közölte Merzzel, hogy elfogadja a német kormányfő korábbi ajánlatát, miszerint német pénzből vásároljanak amerikai fegyvereket Ukrajna támogatására. Ezt követően Trump bejelentette, hogy európai NATO-országokon keresztül Patriot rakétavédelmi rendszert adnak Ukrajnának. Hétfőn pedig ultimátumot adott Moszkvának, amelyben békemegállapodást követelt, különben szankciókkal fenyegetett.
Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint Trump eddigi stratégiája jelentős változásokon ment keresztül. Az elnök most először gyakorol valódi nyomást Moszkvára, hogy a békét elérjék. Rácz az európai diplomácia sikereként értékelte, hogy az amerikai fegyverekről született megállapodás.
Az orosz szakértő szerint a szankciók valóban fenyegetést jelentenek Moszkvára nézve, de szerinte kicsi az esélye annak, hogy a megadott ötvennapos határidőn belül tűzszünetet sikerülne elérni, és a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a háború legalább fél évig folytatódik.
Feszültségek Trump és Putyin között
Július elején Trump már jelezte, hogy csalódott Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésével kapcsolatban, mivel úgy tűnt, az orosz elnök nem kívánja leállítani a harcokat. Az amerikai elnök azóta egyre frusztráltabbá vált, amiért Putyin még keményebb támadásokat irányított Ukrajna ellen.
Eközben Európai tisztviselők próbálták meggyőzni az amerikai politikai eliteket a fegyverek biztosításáról Ukrajna számára. A Wall Street Journal arról számolt be, hogy Mark Rutte NATO-főtitkár, Trumpot „apucinak” nevezte, ezzel is erősítve a kapcsolatot a két politikus között.
A megállapodást Rácz András az európai diplomácia óriási sikerének nevezte, amelynek célja Ukrajna védelmének biztosítása. A szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a háború helyzete folyamatosan változik, és nehéz megjósolni, hogy milyen lépések következnek.
Az új fegyverek és szankciók nyomása
Trump szankciókkal próbálja rávenni Moszkvát, hogy komoly tárgyalásokat folytasson. Az ötvennapos ultimátuma alatt súlyos vámokat vetne ki Oroszországra és az orosz energiahordozókat vásárló országokra. A hírek szerint Moszkva nem aggodalmaskodik a vámok miatt, Vlagyimir Putyin folytatni kívánja a harcokat a nyugati nyomás ellenére.
Ahogyan azt Rácz András mondta, az oroszok számára nem világos, hogy a béke iránti valódi szándék létezne, hiszen eddig is hajlandóak voltak tárgyalni, de ez nem az együttműködés szándékának jele.
A fegyverek megválasztása és a további stratégiák kidolgozása továbbra is kérdéses. A Patriot rendszerek mellett más, nagy hatótávolságú fegyverek is felmerültek, de Trump eddig ígérte, hogy ezeket nem adják át Kijevnek. A háború jövője tehát továbbra is kétséges, és a közeljövő eseményei döntőek lehetnek Ukrajna számára.
Főkép forrása: telex.hu
