Trump második elnöksége alatt már 63 nap telt el, és azóta annyi új intézkedést hozott, hogy nehéz követni, hogy milyen külpolitikai fenyegetéseket vet fel az Egyesült Államok elnöke. A vámháború már odáig fajult, hogy Kanadában előrehozott választásokat tartanak, Grönland miniszterelnöke pedig tiltakozott az amerikaiak erőfitogtatása miatt. Európa országai pedig sorra jelentenek be korábban elképzelhetetlen védelmi reformokat.
Trump hétfőn tovább bonyolította a helyzetet: bejelentette, hogy a következő napokban bejelenti az autóimportra vonatkozó vámokat az USA-ban, ugyanakkor bizonyos országok mentességet kaphatnak. Ugyanezen a napon a Truth Social oldalon jelentette be, hogy 25 százalékos büntetővámmal sújtaná a venezuelai olajat és gázt vásároló országok termékeit.
Jönnek a vámkedvezmények, és velük együtt a recesszió és az infláció is. Bár az első Trump-adminisztráció védővámjai nem sok hasznot hoztak az amerikaiaknak, a második ciklusban szereplő elnök első intézkedései között szerepeltek a világ számos országának gazdaságára súlyosan ható vámok. Az érintett országok vezetői válaszintézkedéseket tettek, mire az USA elnöke úgy reagált, hogy az amerikai gazdaság recesszióba kerülhet, és emelkedni fog az infláció.
A Trump által elindított vámháború sok zűrzavart okozott, mivel többször volt, hogy bejelentették a vámemelést, majd visszavonták. Az átláthatóság kedvéért készítettünk egy idővonalat, hogy segítsünk eligazodni a vámháború bonyolult útvesztőjében.
Trump külpolitikájában a vámok inkább nyomásgyakorló eszközként szolgálnak, mint gazdaságpolitikai célkitűzésként. Leginkább Kínával szemben nagyobb vámokat ígért, de ciklusa alatt inkább általános politikai nyomásgyakorló eszközként használja őket. Lehet, hogy a kereskedelmi háború csak blöff, de az biztos, hogy sokat megváltoztat a világ gazdasági térképén.
Főkép forrása: telex.hu
