Trump kormánya bejelentette a történelem legnagyobb olajüzletét
Néhány nappal azután, hogy bejelentette a történelem legnagyobb olajüzletének nevezett megállapodást, a Trump-kormányzat most a részleteket is nyilvánosságra hozta.
A hétfő este kiadott Fehér Ház-i tájékoztatóból kiderül, hogy a megállapodás központi szereplőjeként a North American Blue Energy Partners (NABEP) vállalatot jelölték meg üzemeltetőként, először ismertették a tulajdonosi struktúrát, és azt is, hogy Washington mit kap cserébe.
Venezuela ideiglenes vezetése 100 évre szóló koncessziót adott a NABEP-nek 17 mezőre, a megállapodást Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Pete Hegseth hadügyminiszter írta alá.
A venezuelai készletek messze felülmúlják az amerikai tartalékokat: a koncesszióval lefedett 65 milliárd hordó mintegy 46 milliárddal áll szemben, amely az Egyesült Államok teljes területén található.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn az Ovális irodában „hihetetlen értéknek nevezte, amely kihasználatlanul hevert” a készleteket, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok „mindet el fogja vinni. Ki fogjuk onnan hozni azt az olajat”.
Az amerikai elnök megerősítette azt is, hogy az amerikai olajóriások sorban állnak, hogy részt vehessenek a venezuelai olajmezők átvételében.
„Ott lesz az Exxon, ott lesz a Chevron, mennek be a nagy olajvállalataink, és mindenki licitál” – fogalmazott Trump.
Mit kap Washington
A megállapodásban való részvételért cserébe a NABEP az amerikai Hadügyminisztérium Stratégiai Tőke Hivatala számára 35 százalékos tulajdonrészt biztosít anyavállalatában, amelyet a Fehér Ház szerint akár több százmilliárd dollárra is értékelhetnek, az adófizetők számára pedig nem jelent közvetlen költséget.
Az amerikai külügyminisztérium emellett jogot kap arra, hogy a jelenlegi és jövőbeni NABEP-mezők termelésének 20 százalékát a termelési költségen vásárolja meg, részben a Stratégiai Kőolaj-tartalék feltöltése céljából, továbbá elővásárlási jogot az egyébként rendelkezésre álló 80 százalékra.
Washington vétójogot kap az igazgatótanácsi kinevezések felett, az igazgatók többségének amerikai állampolgárnak kell lennie, és a megállapodás az amerikai jog és bíróságok hatálya alá tartozik.
A NABEP vállalta, hogy legfeljebb 100 milliárd dollárt (86 milliárd eurót) fektet be a venezuelai olajinfrastruktúrába, és várhatóan mintegy 200 milliárd dollárt (172 milliárd eurót) fizet jogdíj és adó formájában 25 év alatt.
A mezők többségét korábban orosz vagy kínai cégek üzemeltették; a Fehér Ház ezt a Monroe-elv újbóli érvényesítésként értelmezi.
Közelgő aláírások, nyitott kérdések
További energetikai szerződések aláírása várható a héten, de sajtójelentések szerint maga a konstrukció is feszültséget kelt azoknál a nagyvállalatoknál, amelyekről Trump azt mondja, hogy sorban állnak.
A NABEP-et a venezuelai üzletember, Alejandro Betancourt irányítja, akinek a venezuelai kormánnyal folytatott korábbi üzleteit amerikai és európai hatóságok vizsgálták, vádat azonban nem emeltek ellene, ő pedig tagadja, hogy jogsértést követett volna el.
Az olajipari nagyvállalatok, amelyek saját szerződéseikről tárgyalnak, állítólag garanciát szeretnének arra, hogy nem kerülnek vele közös igazgatótanácsba.
Az Exxon és a ConocoPhillips 2007-ben hagyta el Venezuelát, miután vagyonukat államosították, és mindkét társaság azt állítja, hogy a jogbiztonságra és a szerződések sérthetetlenségére vonatkozó elvárásai továbbra sem teljesülnek.
Korábbi amerikai energetikai tanácsadók politikai kockázatra figyelmeztettek, mondván: egy jövőbeli caracasi vagy washingtoni kormány is megtámadhatja a feltételeket. A NABEP a hírek szerint naponta 170–200 ezer hordó olajat termel, ezzel a Chevron mögött a második legnagyobb magánüzemeltető.
Betancourt szerint Venezuela „bőséges természeti erőforrásokkal, szorgalmas emberekkel és kihasználatlan potenciállal van megáldva”, és az üzlet „felszabadítja ezt a potenciált a venezuelaiak és az amerikaiak nagy hasznára”.
Delcy Rodríguez, Venezuela ügyvezető elnöke szintén támogatja a megállapodást, az ágazat modernizálásának lehetőségeként értékelve, és a bírálatok ellenére ragaszkodva ahhoz, hogy az ország nem adja fel szuverenitását.
A Capitoliumban ülő törvényhozók hétfőn közölték, hogy további tájékoztatást kérnek a kongresszusi részvétel nélkül letárgyalt megállapodásról.
Napokon belül kiderülhet, megosztják-e az olajipari nagyvállalatok a Trump-kormányzat magabiztosságát, amikor sor kerül a szerződések aláírására.
Főkép forrása: euronews
