Az amerikai légicsapások alakulása: Trump és Biden összehasonlítása
1991 óta, az Öböl-háború óta, Barack Obama volt az amerikai elnökök között, aki a legtöbb légicsapást rendelte el, főként az ISIS ellen folytatott műveletek és drónkampányok miatt. Trump első adminisztrációja szintén aktív volt, különösen 2019-ben Afganisztánban, míg a korábbi elnökök ennél visszafogottabbak voltak a katonai beavatkozások terén.
A legfrissebb adatok szerint Joe Biden bizonyult a legnagyobb önfegyelmet tanúsító elnöknek a légitámadások alkalmazásánál. 2025 elején mégis úgy tűnik, hogy Trump elnöki ciklusa sokkal harciasabb, mint ahogy azt a választási kampány során megígérte, amikor a gazdasági nyomásgyakorlást emelte ki fő fegyverként.
Trump ígéretet tett arra, hogy csökkenti az amerikai katonai részvételt, ám az Acled adatai szerint, amelyek a konfliktusokat követik, az új elnök jelentős mértékben fokozta az ország légi hadjáratait. Május végéig Trump szinte annyi légicsapást irányított, mint Joe Biden teljes elnöksége alatt, a támadások pedig a jemeni húszi fegyveresek és szomáliai dzsihadisták ellen a Biden-adminisztráció által elrendelt műveletekhez képest hevesebbek voltak.
Trump beiktatási bálján azt mondta: „A sikereinket nemcsak megnyert csatákkal fogjuk mérni, hanem a befejezett háborúkkal is.” Azóta az elnök 529 légicsapást felügyelt, míg az előző kormányzat négy év alatt 555-tel zárta hivatali idejét.
Trump szíriai, iraki és szomáliai katonai akciói mellett új frontot nyitott az iráni nukleáris program ellen, és növelte a nyomást Jemenre. Az általa végrehajtott támadások során a használt fegyverek hatékonysága is növekedett, különösen az iráni bunkerrombolóknak köszönhetően.
Bár Trump nem indított támadást Líbiában vagy Afganisztánban, a légicsapásokat „klinikai alternatívának” tekinti az amerikai csapatok küldésével szemben. Ugyanakkor a MAGA mozgalmon belüli feszültségek arra utalnak, hogy több republikánus ellenzi a külföldi katonai beavatkozásokat. Tucker Carlson, a MAGA egyik legismertebb képviselője is kifejezte, hogy az iráni támadások ellentétesek Trump „Amerika az első” ígéretével. A közvélemény-kutatások eddig azt mutatják, hogy az amerikaiak 84%-a támogatja az ilyen légicsapásokat, ami azt jelzi, hogy a demokraták egy része is a katonai erő felmutatását pártolja.
Az áldozatok száma és a légicsapások hatása
A légicsapások áldozatainak száma számos tényezőtől függ, mint például a konfliktus intenzitása és a célzott országok demográfiai viszonyai. A legmagasabb áldozatszám az ifj. Bush elnöksége alatt volt, amikor az Egyesült Államok átfogó műveleteket indított Afganisztánban és Irakban, melyek során jelentős civil áldozatok is voltak.
A légicsapások hatékonyságát gyakran az áldozatok és a csapások arányával mérik. A legrosszabb helyzeteket a sűrűn lakott városokban, mint például Moszulban és Raqqában tapasztalták, ahol nagyszámú civillel találkoztak a céltáblák közelében.
Ezen adatok tükrében megállapítható, hogy a katonai akciók során a gyermekek, nők és idősek halálozásának esélye sokkal magasabb, míg a fegyveres csoportok tagjai jellemzően jobb körülmények között túlélhetik a támadásokat.
A légicsapások körüli viták, és az ezen események által okozott humanitárius következmények figyelmet érdemelnek, különösen, ha figyelembe vesszük a civilek halálát és a kár mértékét.
Főkép forrása: euronews
