Trump Oroszországot agresszornak nevezte az ukrán háború kapcsán
Először nevezte Donald Trump Oroszországot agresszornak az orosz–ukrán háborúban. Az Egyesült Államok elnökének kijelentése újabb jele annak, hogy a beiktatása után jellemző előzékeny hozzáállása Vlagyimir Putyinnal szemben változóban van. Habár Trumptól nem lenne meglepő, ha a jövőben ismét újabb kanyarokat venne.
„Nyolcezer katona halt meg ezen a héten mindkét oldalon. Valamivel több Oroszország részéről, de mindig az agresszor veszít többet” – idézte a Politico Trumpot. A kijelentés egyértelműen jelzi, hogy Trump áttér a Fidesz által is elismert, békepárti stratégiáról egy olyan megközelítésre, amely nagyobb nyomás alá helyezi Oroszországot.
Trump régóta sürgeti a közvetlen tárgyalásokat Moszkva és Kijev között. Korábban csak lehetőségként vetette fel saját részvételét, most azonban – összhangban az ukrán elnök ezzel kapcsolatos felvetésével – szükségét érzi, hogy ő közvetítse az orosz–ukrán találkozót. „Úgy látom, ezt nekem kell intéznem. Ők [Zelenszkij és Putyin] gyűlölik egymást, annyira, hogy levegőt sem bírnak szívni” – fogalmazott, jelezve, hogy az agresszor és a megtámadott ország közötti ellentétek feloldásában önálló szerepet kíván vállalni.
Azt is egyre határozottabban nyilatkozza, hogy az orosz energiahordozók beszerzőit másodlagos vámmal kellene büntetni. India például 25% plusz vámmal nézhet szembe az elnöki kezdeményezés nyomán. A Fehér Ház elvárja, hogy Európa, így Magyarország is, csökkentse az orosz energiahordozókra való támaszkodását, különösen a kőolaj terén.
Ez éles ellentétben áll a magyar kormány eddig hangoztatott álláspontjával, amely az orosz energiahordozók nélkülözhetetlenségét emelte ki. Ugyanakkor Szijjártó Péter külügyi miniszter nemrégiben megállapodást kötött a Shellel, viszonylag kis mennyiségű földgáz importjáról.
Trump követelése lényegében azt sugallja, hogy Európának leginkább az Egyesült Államoktól kéne beszereznie az energiahordozókat. Amennyiben a többi ország leáll az orosz kőolaj importjával, Trump kész lenne szigorítani az Oroszországgal szembeni szankciókat.
Érdemes megemlíteni, hogy az Egyesült Államok továbbra is vásárol Oroszországtól uránt, de ennek a nukleáris fűtőanyaghoz szükséges nyersanyagnak a kivitele viszonylag kismértékben járul hozzá az orosz állam bevételeihez, szemben a kőolaj és földgáz exportjával. Joe Biden, Trump elődje szintén rendelkezett az orosz urán importjának leállításáról, azonban ez csak 2040-től lépne érvénybe.
Főkép forrása: telex.hu
