Trump és a Tajvani Kérdés: Kína Álláspontja
Donald Trump a CBS „60 Minutes” című műsorában nyilatkozott a közelmúltban Dél-Koreában zajló megbeszéléseivel kapcsolatban, amelyek az amerikai-kínai kereskedelmi feszültségekre összpontosítottak. Kiemelte, hogy a találkozók során Kína tajvani politikáját nem érintették, ugyanakkor megjegyezte, bízik abban, hogy Kína nem tesz lépéseket Tajvan ügyében az ő kormányzása alatt.
Amikor az amerikai erők tajvani védelméről kérdezték, Trump válasza azt sugallta, hogy az ilyen helyzetekre a jövőben lehet számítani: „Majd kiderül, ha ez megtörténik, ő érteni fogja a választ” – fogalmazott.
Liu Pengyu, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője reagálva Trump szavaira, kijelentette, hogy Kína „soha nem fogja megengedni”, hogy Tajvan elváljon tőle. A politikai elemzők szerint Peking a tajvani kérdést belső ügyének tekinti, amelynek megoldása kizárólag a kínai nép döntése. Liu nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Trump kapott-e bármilyen garanciát kínai tisztségviselőktől a tajvani helyzetről.
Az amerikai tisztviselők folyamatosan aggódnak amiatt, hogy Kína katonai erővel léphet fel Tajvan ellen, amely a saját területének részeként tekint a demokratikus berendezkedésű szigetországra. Peking rendszeresen hajt végre hadgyakorlatokat Tajvan környékén, figyelmeztetve az autonóm szigetet, hogy ne törekedjen függetlenségre.
A közelmúltban Tajvan Izraelhez fordult légvédelmi megoldásokért, hogy megszilárdítsa védelmét a növekvő kínai fenyegetés árnyékában. Az Egyesült Államok politikája értelmében biztosítani kell, hogy Tajvan rendelkezzen a szükséges önvédelmi eszközökkel, és meg kell akadályozni, hogy Peking egyoldalúan megváltoztassa a státuszát.
Az 1979-es Tajvani Kapcsolatokról szóló törvény nem kötelezi Washingtonot arra, hogy katonai beavatkozást végezzen egy esetleges invázió során. Az Egyesült Államok mind a republikánus, mind a demokrata kormányzat alatt fenntartotta a „stratégiai kétértelműség” politikáját, nem árulva el, hogy a szigetország védelmét illetően milyen lépéseket tervezne.
Mark Rutte, NATO főtitkár nyáron arra figyelmeztetett, hogy a harmadik világháború kitörésének lehetősége fennáll, ha Hszi Csin-ping brit elnök Tajvan ellen indít támadást, miközben Putyint is mozgósítaná a NATO-tagállamok ellen.
Ez a feszültség a nemzetközi politikai színtér egyik legkényesebb és legaggasztóbb kérdése, amely folyamatosan figyelmet követel magának mind a politikai elemzők, mind a globális közvélemény részéről.
Főkép forrása: euronews
