Trump új vámtételei: Az Egyesült Államok harca a kényszermunkával
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, új, két számjegyű vámtételeket vezetett be 60 országra, arra hivatkozva, hogy ezek az országok nem tettek eleget a kényszermunka problémájának megoldásában. Az új vámok 10 és 12,5 százalék között változnak, és pénteken lépnek hatályba.
A 2023. januárjában bevezetett 10 százalékos vámtételeket váltják fel, amelyek aznap 00:01-kor lejárnak. Az új vámtételek számos kereskedelmi partner, köztük Kína, India és az Európai Unió termékeit érintik, amelyek együtt az amerikai import 99 százalékát teszik ki.
Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője elmondta: „Az Egyesült Államok már közel egy évszázada érvényben tartja a kényszermunkával készült termékek importtilalmát, és ezt szigorúan be is tartatja; itt az ideje, hogy kereskedelmi partnereink is ezt tegyék.”
A döntés hátterében az áll, hogy Trump tavaly két számjegyű vámokat vetett ki az import árukra, arra hivatkozva, hogy az amerikai kereskedelmi hiány nemzeti vészhelyzetet jelent. A Legfelsőbb Bíróság azonban februárban kimondta, hogy Trump nem rendelkezett jogi felhatalmazással az ilyen vámok bevezetésére az 1977-es törvény alapján. Ebből kifolyólag az amerikai kormány visszatérítéseket volt kénytelen kifizetni azoknak az importőröknek, akik megfizették a vámokat.
Az újonnan bevezetett vámtételek az 1974-es Kereskedelmi törvény 301. szakasza alapján kerültek bevezetésre, amely lehetővé teszi az elnök számára, hogy olyan országokkal szemben lépjen fel, amelyek indokolatlan vagy diszkriminatív kereskedelmi gyakorlatokat folytatnak. Azok az országok, amelyek már bevezették a kényszermunka tilalmát, 10 százalékos vámot kapnak, míg a nagyobb gazdaságok, például Kína, Japán és Dél-Korea, magasabb, 12,5 százalékos kulcsokat fognak fizetni.
Bizonyos termékek, például a kőolaj, földgáz és műtrágya mentesülnek az új vámtételek alól. A döntés azonban széleskörű kritikát váltott ki az érintett országok részéről. Brazília, amelyre szintén 12,5 százalékos vámok vonatkoznak, „önkényesnek és indokolatlannak” tartotta a helyzetet, és válaszlépéseket tervez az Egyesült Államokkal szemben.
A chilei hatóságok is visszautasítják a vámok indokoltságát, hangsúlyozva, hogy Chilében szilárd munkaügyi intézmények működnek a kényszermunka megelőzése érdekében. Az emberi jogi szervezetek a vámok mögötti motivációkra is felhívják a figyelmet, bár úgy vélik, hogy ezek hozzájárulhatnak a kényszermunka visszaszorításához.
A kényszermunka a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definíciója szerint minden olyan munkát vagy szolgáltatást magában foglal, amelyet valakit büntetés kilátásba helyezése mellett végzettetnek. Az ILO jelentése szerint 2021-ben világszerte körülbelül 27,6 millió ember élt kényszermunkával.
Ez a lépés nemcsak az Egyesült Államok kereskedelmi politikájának átalakulását jelenti, hanem egyben globális szinten is problémákat vet fel a kényszermunka elleni harcban.
Főkép forrása: euronews
