Trump újra támad: Kereskedelmi vámháború az EU-val
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, ismét kiásta a vámháború csatabárdját, augusztus 1-ig határidőt adva az USA kereskedelmi partnereinek, köztük az Európai Uniónak, hogy valamilyen megállapodást kössenek. Ellenkező esetben 30%-os vámokkal sújtaná őket, ami Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosának szavai szerint, gyakorlatilag megsemmisítené az unió és az amerikai piac közötti kereskedelmet, komoly károkat okozva mindkét gazdaságnak.
Ez a helyzet jelentős nehézségeket okoz az EU számára, mivel a Trump által hirdetett vámok, ha életbe lépnek, ellehetetleníthetik a jövőbeni kereskedést az Egyesült Államokkal. A közelmúltban már volt próbálkozás az amerikai és az uniós gazdasági kapcsolatok erősítésére, azonban a 10 évvel ezelőtti tárgyalások a politikai érzékenységek és a tabuk miatt hamarosan zátonyra futottak.
Vámok és politikai játszmák
Trump vámpolitikája sokszor nehezen megérthető. Az elnök már az 1980-as évektől hangoztatja, hogy az Egyesült Államok több kereskedelmi partnerétől szenved, a külkereskedelmi deficit állapotához kapcsolódva. A vámok bevezetésével célja, hogy visszahozza az amerikai gyártásokat, amelyek a múltban a szabadkereskedelmi megállapodások következtében eltűntek.
A vámok emelése elméletileg a gyártási költségeket is megdobná, aminek következtében a cégek kénytelenek lennének az Egyesült Államokban gyártani. Azonban közgazdászok figyelmeztetnek, hogy ez a lépés a fogyasztók számára drágább megoldásokat eredményezne.
Trump eddig inkább zsarolási eszközként használta a vámokat a kereskedelmi megállapodások érdekében. Ezen kívül a vámfenyegetések segítségével más politikai célokat is követ, például Kolumbia kormányával kapcsolatban.
Kereskedelmi stratégiák: Kínától Japánig
Az amerikai vezetés célja, hogy a főbb kereskedelmi partnerek, mint Kína, Japán és Brasilia, több amerikai terméket vásároljanak. Azonban Trump megközelítése a külkereskedelmi hiány szűkebben értelmezett szemléletére épít, ami sok vitát váltott ki a közgazdászok körében.
Az amerikai gazdaság az elmúlt évtizedekben átalakult: a gyártás olcsóbb országokba helyeződött át, miközben az Egyesült Államok a világ pénzügyi központjává vált. Ilyen körülmények között az ipari termelés növelése rendkívül nehézzé vált, amit a TTIP — a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség — kudarca is jól mutat.
Számítások és buktatók
A TTIP célja az volt, hogy mérsékelje az amerikai–európai gazdasági kapcsolatok közötti különbségeket, azonban a tárgyalások során felmerült ellentétek végül megakadályozták a megállapodás létrejöttét. Politikai és társadalmi ellenállás is akadályozta a folyamatot, hiszen sokan attól tartottak, hogy az uniós előírások könnyítése negatívan befolyásolná a munkavállalói jogokat és a környezetvédelmi normákat.
Most az EU-nak újra mérlegelnie kell, hogyan reagáljon a közelgő vámfenyegetésekre, és bár eddig próbáltak közeledni Washingtonhoz, a Trump-kormány eddig visszautasította az ajánlataikat. Az elkövetkező hetekben kiderül, hogy az EU milyen stratégiát választ az elnök zsaroló politikai taktikájával szemben.
Trump elnöksége óta egyre inkább teret nyer a szélsőjobb nézete, amely a felmerülő kérdések kapcsán barátságosabb megoldásokat javasolna. Az EU foglalkoztatottsága és gazdasági stabilitása szempontjából a 30%-os vámok bevezetése súlyos terheket róna a tagországokra, beleértve Magyarországot is.
Az elkövetkező hónapok alakulása roppant fontos lesz, mivel a globális kereskedelmi kapcsolatok átalakulóban vannak, és Trump stílusa bármikor újra feszültségeket generálhat a nemzetközi porondon.
Főkép forrása: telex.hu
