Pénteken vonul be az egyesült amerikai államok területére Donald Trump által április 2-án bejelentett vámok. Az amerikai elnök az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlegének helyreállítását és az amerikai ipar fellendülését várja ezektől az intézkedésektől. Az elmúlt napokban rengeteg hír zúdult a világra Trump vámjaival és az erre adott reakciókkal kapcsolatban. Az egyes országok válaszokat, ajánlatokat és ellenlépéseket tettek, és a világgazdaságot zuhanó tőzsdeindexek jellemezték az elmúlt időszakban. Az elmúlt hétben, a vámok életbe lépése előtt a világgazdaság feje tetejére állt, míg a vámok hatását hosszú távon próbálják megjósolni a világgazdaság szakértői.
Ebben a cikkben áttekintjük az elmúlt hetek eseményeit, a jelenlegi helyzetet, a megválaszolatlan kérdéseket, valamint azt, hogy a vezető közgazdászok miként látják a világgazdaság helyzetét. Trump a hét elején bejelentette, hogy Kínára további vámokat vezet be, míg az együttműködő országoknak 90 napos mentességet biztosít.
Az amerikai elnökválasztási kampányban már tudható volt, hogy Donald Trump kedveli a vámokat. Az első vámok életbe léptetésére február 1-ig kellett várni, amikor élesedtek az USA-ra korábban bejelentett vámok. A büntetőintézkedés oka az volt, hogy az USA-ba Kanadából és Mexikóból érkező fentanilát származtatták a Fehér Házban. Később ezeket a vámokat részben felfüggesztették, majd ismét visszaállították, a Kínára kivetett vámokat pedig 10 százalékkal emelték meg.
Márciusban Trump egy újabb két vámintézkedést jelentett be. Először az USA-ba irányuló acél- és alumíniumimportra vezetett be 25 százalékos vámtételt, majd ugyanilyen összeggel sújtotta az Amerikán kívül gyártott autókat. Április 2-án Trump bejelentette eddigi legdurvább és legátfogóbb vámpolitikai intézkedéseit, és a világ minden országára 10 százalékos, valamint a fontos gazdasági partnerekre ennél nagyobb vámtípusokat vezetett be.
A legnagyobb amerikai kereskedelmi partnerekre kivetett vámtételek szerdán életbe lépnek: az EU esetében 20 százalékos vámról van szó, míg Vietnamra 46 százalékos, Tajvanra 32 százalékos, Japánra 24 százalékos, Indiára 26 százalékos, Dél-Koreára 25 százalékos, és az Egyesült Királyságra 10 százalékos vámtétel került bevezetésre.
Kína sem úszta meg a vámkedvezmények nélkül, Trump az ország által korábban kivetett vámtételeket további 34 százalékkal emelte, így a Kínából importált termékekre már 54 százalékos vám vonatkozik. Április 7-én az USA ezt további 50 százalékkal növelte a kínai ellenvám miatt. Magyar idő szerint szerda este az amerikai elnök bejelentette, hogy a Kínát nem tisztelő országok esetében 90 napig csak 10 százalékos vámmal él, míg Kínára 125 százalékos vámtételt rendel el.
A vámtételek bevezetése a világgazdaságban pánikot és tőzsdei zuhanást okozott. A részvények értékei széles körben csökkentek, és sok cég, köztük a Nike, az Apple és a Tesla részvényei 7-7 százalékkal zuhantak. A pánikot azonban Európa és Ázsia sem került el. A különböző tőzsdeindexek jelentős mínuszban zártak, és az esés a világ számos részét érintette.
A kereskedelmi háború hatásai és következményei továbbra is tág terjedelemben vannak. A közgazdászok az egyik legnagyobb amerikai bank, a Goldman Sachs szerint egy gazdasági recesszió fenyegeti az Amerikai Egyesült Államokat Trump vámháborúja miatt. Számos forgatókönyvet és lehetséges hatást emeltek ki a közgazdászok az Egyesült Államok mellett az érintett országok és kereskedelmi blokkok is stratégiáznak a további lépéseikről.
Főkép forrása: telex.hu
