Magyarország tájhasználata: A túlbetonozás következményei és a jövő kihívásai
Magyarország népessége az 1980-as évek elején érte el történelmi csúcspontját, azóta azonban folyamatos csökkenés tapasztalható. Ezzel párhuzamosan a művelésből kivett, döntően beépített területek aránya közel a duplájára nőtt. Dr. Boromisza Zsombor, okleveles tájépítészmérnök és a MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék egyetemi docense, különböző tájakat vizsgál, hogy hogyan formálták át a fejlesztések Magyarország tájait 2020 és 2025 között.
Túlbetonozás elleni akciók
A Klímatudomány 10 Üzenete oldal fényképpályázatot hirdetett, amelynek célja a túlbetonozott, természetkárosító helyek bemutatása. A beküldött fényképekből időről időre válogatás készül majd a Telexen, hogy felhívjuk a figyelmet arra, milyen következményekkel jár a természetes területek beépítése.
Nagyvárosok – a beépítés centruma
A beépítési nyomás leglátványosabban a nagyvárosok környezetében érzékelhető. Budapest és környékén, valamint Győr-Moson-Sopron térségében az agglomerációk folyamatosan növekednek. 2025-re több mint 12 ezer új lakás épült, és az építési engedélyek száma 37%-kal emelkedett. E változások nemcsak az épületek számát érintik, hanem a táj struktúráját is alapvetően megváltoztatják.
Ipari fejlesztések és tájhasználat
Az ipari fejlesztések is jelentős területfoglalással járnak, hiszen az elmúlt öt évben számos korábban mezőgazdasági hasznosítású terület átalakult. Az akkumulátorgyártás és az autóipar beruházásai már táji léptékben is megfigyelhetők Debrecenben, Iváncsán és Szegeden. Boromisza Zsombor megjegyzi, hogy ezek a trendek nem elszigetelt események, hanem egy hosszabb folyamat részei.
Energiatermelés változása
A naperőművek kapacitása mára meghaladja a 7750 megawattot, míg a működő fotovoltaikus rendszerek száma 300 ezret is elérte. Ez a fejlődés új tájhasználati formákat teremt, amelyek jelentős hatással vannak a magyar tájra.
Vízpartok: Ökológiai kihívások és turizmus
A vízparti turizmus is jelentős átalakuláson megy keresztül. A Balaton körüli fejlesztések, mint például a Mövenpick BalaLand Resort, egyre inkább tájhasználati és természetvédelmi kérdésekké válnak. Az ökoturizmus fejlődése mellett fontos, hogy ezeket a létesítményeket a táj sebészeti kivitelezésével helyezzük el.
Közlekedési infrastruktúra hatásai
Az új autópályák és a 5G-hálózat terjedése, bár nem mindig társul nagy területfoglalással, tartósan megváltoztatja a tájszerkezetet, és további beruházásokat ösztönöz.
A jövő kihívásai
A mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban is jelentős átalakulások zajlanak. A klímaváltozás és a forrásszűkösség hatása egyre inkább tapintható. Az elmúlt években azonban megjelentek olyan kezdeményezések, amelyek a táj ökológiai működésének megőrzésére összpontosítanak.
Dr. Boromisza Zsombor hangsúlyozza, hogy a táj jövője nem csupán politikai vagy tervezési feladat, hanem közös társadalmi felelősség is. „Érdemes tudatosabban tanulnunk a tájról, mert a táj jó tanító” – zárja gondolatait.
A tájak védelme és fenntartható használata tehát mindannyiunk feladata, hogy a jövő nemzedékei is élvezhessék ezeket a csodás környezeteket.
Főkép forrása: telex.hu
