Felfedezés a Bakonyban: Ősrégi szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították
Egy 85 millió évvel ezelőtt élt különleges szárazföldi krokodilfaj maradványaira bukkantak a Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport tagjai a Bakonyban. Az ELTE közleménye szerint a kutatók egy kivételes állapotban fennmaradt koponya alapján rekonstruálták a Doratodon carcharidens nevű ragadozó teljes alakját.
A késő kréta korban, a mai Európa területén elterülő egykori szigetvilágban élt csekély hosszúságú állat, csupán másfél métert ért el. A koponyája és fűrészelt, húsevő fogai alapján a tudósok arra következtettek, hogy gyors mozgású, szárazföldi ragadozóként élt, életmódja pedig valószínűleg jelentősen eltért a ma ismert vízhez kötött krokodilokétól.
A lelet az iharkúti dinoszaurusz-lelőhelyről került elő. Rabi Márton, a Tübingeni Egyetem kutatója az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport vezetőjével, Ősi Attilával, valamint a tanulmány első szerzőjével, Szegszárdi Mátéval közösen vizsgálta meg az anyagot. Eredményeiket a Scientific Reports című szaklapban publikálták.
A felfedezés körülményei is figyelemre méltóak: a koponya két darabját négy év különbséggel találták meg, de a későbbi vizsgálatok során kiderült, hogy a töredékek tökéletesen illeszkednek, s ugyanazon egyedhez tartoznak.
Ősi Attila elmondta, hogy korábban csak töredékek és fogak utaltak a faj jelenlétére; most azonban sikerült teljes egészében meghatározni a ragadozó küllemét. Az első benyomások alapján a krokodil hasonlított az Afrikában és Dél-Amerikában ismert, szárazföldi húsevő krokodilfélékre, és évtizedeken át „déli bevándorlónak” tartották, amely állítólag Afrikából jutott el Európába egy már eltűnt szárazföldi összeköttetésen.
Fordulat a kutatásban
„A részletes anatómiai vizsgálatok azonban váratlan fordulatot hoztak” – mondta Szegszárdi Máté. A koponya arányainak és részleteinek elemzésével, valamint az evolúciós kapcsolatok átfogó vizsgálatával kiderült, hogy a Doratodon nem áll közeli rokonságban az afrikai és dél-amerikai formákkal, hanem egy északi eredetű krokodilcsoporthoz tartozik, amelynek rokonai Észak-Amerikában és Ázsiában éltek.
A Dél-Afrika hasonlósága nem közös származási eredmény, hanem az evolúciós konvergencia látványos példája: különböző leszármazási vonalak függetlenül fejlődtek hasonlóvá, mivel a fajok hasonló életmódbeli igényeket támasztottak.
A kutatók szerint a felfedezés jelentős hatással lehet a dinoszauruszok és más fajok vándorlását érintő elméletekre. Ha a bakonyi krokodil északi eredetű volt, akkor ez megkérdőjelezi a kontinensek közötti vándorlás eddigi elképzeléseit.
Ezek után a kutatók más, korábban afrikai bevándorlónak tartott európai kihalt gerinces fajok bizonyítékait is újraértékelték. Az eredmények azt mutatták, hogy a korábbi tanulmányok sok esetben töredékes leletekre épültek, és bizonytalan rokonsági kapcsolatokra alapozták a kontinensek közötti vándorlás elméletét. Valószínűbb, hogy ezek a fajok még a kontinentális darabokra hullás előtt kialakult ősi leszármazási vonalak maradványai voltak, amelyek Európában elszigetelten élték túl az idő múlását.
„Így megoldódni látszik az ellentmondás: a régészeti bizonyítékok nem mondanak ellent a korábbi geológiai adatoknak. Az Európa minden bizonnyal korán levált a déli Gondwana szuperkontinensről, Ázsiával és Észak-Amerikával együtt” – összegezte Rabi Márton.
Főkép forrása: telex.hu
