Új Szabályozások a Köztéri Reklámok Terén: Milyen Változásokra Számíthatunk?
- június 2-án három tiszás országgyűlési képviselő benyújtotta a közterületi reklámok szabályait újraíró törvényjavaslatot. A javaslat célja, hogy megtiltsa a gyűlöletkeltő tartalmak elhelyezését a köztéri reklámhordozókon, valamint jelentősen csökkentse a hagyományos hirdetések számát, különösen az utcai hirdetésekét, az utcakép védelme érdekében. A javaslat értelmében a reklámok ezentúl csak utcabútorokon, hirdetőoszlopokon, villanyoszlopokon és tetőszerkezetekhez rögzített reklámhordozókon helyezhetők el, így a hagyományos óriásplakátok szinte mindegyike csak szeptember 30-ig maradhat.
Ez a szabályozás alapvetően átalakíthatja a köztéri reklámok piacát, hiszen a médiahatóság adatai szerint 45 ezer közterületi reklámhordozó 45%-a, azaz 21 ezer darab óriásplakát.
A Fővárosi Önkormányzat a törvénytervezet elfogadását megelőzve már június 19-én rendelettervezetet jelentetett meg, amellyel társadalmi egyeztetést indított, hogy az érdekeltek véleményét is figyelembe vegyék. Az új szabályozás, amennyiben elfogadják, várhatóan október 1-jén lép hatályba, a már elhelyezett reklámok eltávolítására pedig december 31-ig kaptak határidőt.
A Fővárosi Önkormányzat tisztában van azzal, hogy az új szabályzat az információs eszközöket is érinti. Ezek a digitális kijelzők, amelyek közérdekű információkat is szolgáltatnak, az önkormányzat szerint veszélybe kerülhetnek, hiszen a reklámos kijelzők 70%-ban reklámot szolgáltatnak.
A főpolgármester ajánlása a kisebb cégek számára is nem kedvező; a Budapesten működő, információs kijelzőket üzemeltető cégek, mint a Screenposter Kft. vagy a CityNext Zrt. is hátrányos helyzetbe kerülhetnek. A BKV bevételei is csökkenhetnek, mivel a közlekedési társaság járműveinek külső felületén sem lehetnek reklámok a jövőben.
Az önkormányzat becslése szerint a köztéri hirdetések száma jelentősen csökkenhet a jövőben, a várakozások szerint a mostani 15 ezer hirdetési felületből 5 ezer maradhat. A Fővárosi Közgyűlés ezt a lépést a korábbi NER-hez köthető reklámosság csökkentése érdekében indokolja. A mostani intézkedések várhatóan alapjaiban rendezi át a köztéri reklámpiacot, hiszen a reklámcégek közül több, köztük a Publimont is, hátrányos helyzetbe kerül.
A reklámpiac összértéke Budapesten körülbelül húszmilliárd forintra tehető, a legnagyobb szereplők árbevétele tavaly 17,5 milliárd forint volt. A különösen magas profitráta jelzi, hogy a piac eddig nem volt túlságosan versenyképes, ami várhatóan a szabályozások után megváltozhat.
A jövőben várható piaci átrendeződés következtében érdemes figyelemmel kísérni, hogy az új hirdetési lehetőségek miként alakulnak a főváros közlekedési és városképi szempontjai szerint. A városvezetés célja, hogy a jövőben esztétikus és biztonságos környezetet biztosítson, azonban az új szabályozás jelentősen befolyásolja majd a kereskedelmi és információs hirdetési lehetőségeket is.
Főkép forrása: telex.hu
