Az ESA Euclid űrtávcsöve 31 új kvazárt fedezett fel
Az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid űrtávcsöve újabb mérföldkövet ért el, amikor felfedezett 31 rendkívül távoli kvazárt, köztük a két legkorábbi ismert kvazárt is. A felfedezésről a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSRFK) tájékoztatott.
A kvazárok a világegyetem legfényesebb objektumai közé tartoznak, rendkívüli energiakibocsátásukat a galaxisok középpontjában található szupernagy tömegű fekete lyukak táplálják. Ezek a titokzatos égitestek olyan kozmikus világítótornyokként működnek, amelyek lehetővé teszik a csillagászok számára, hogy a világegyetem korai időszakait is megismerjék.
A csillagászok a kvazárok távolságát és korát a vöröseltolódás (z) mérésével határozzák meg, amely a világegyetem tágulása miatt a fény hullámhosszának megnyúlását mutatja. A most felfedezett kvazárok vöröseltolódása z=6,6 és z=7,8 között változik. A legmesszebbre található kvazár fényének érkezésekor a világegyetem mindössze 670 millió éves volt, ami a jelenlegi körülbelül 13,7 milliárd éves életkorának csupán öt százaléka.
Ezek a kvazárok a kozmikus reionizáció korszakából származnak, amikor az első csillagok és galaxisok sugárzása fokozatosan ionizálta a világegyetem semleges hidrogénjét, ezzel véget vetve a „sötét korszaknak”.
Eddig mindössze kilenc olyan kvazár volt ismert, amelynek vöröseltolódása meghaladta a 7-et. A 2023-ban felbocsátott Euclid űrtávcső másfél év leforgása alatt azonosított további tizenkét ilyen objektumot, így több mint kétszeresére növelte a legkorábbi kvazárok számát.
A Euclidot a távoli galaxisok megfigyelésére tervezték, így egyszerre képes nagy látómezővel és kiváló térbeli felbontással térképezni. Az űrtávcső hatékonyan azonosítja a ritka és halvány korai kvazárokat is.
A távcső júniusban több mint 60 millió csillagról készített felvételeket a Tejútrendszer központjából. A HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói az MTA Lendület programján keresztül vesznek részt az Euclid Konzorcium munkájában.
„A Euclid elsődleges célja a sötét anyag és a sötét energia természetének feltárása. A rekordtávolságú kvazárok felfedezése és a Tejútrendszer központjáról készült részletes felvételek azt mutatják, hogy a távcső az asztrofizika egyik legsokoldalúbb eszközévé vált” – mondta Kovács András, a CSFK tudományos munkatársa és a magyar Euclid csapat vezetője.
„Az ősi kvazárok izgalmas felfedezések, amelyeken keresztül az early Universe-t vizsgálhatjuk, így jobban megérthetjük a galaxisok első generációjának kialakulását” – emelte ki Valeria Pettorino, az ESA Euclid programjának egyik vezetője.
A Sydney-i és az Aucklandi Egyetem kutatói pedig 2023-ban először tudták megfigyelni, hogy 12 milliárd éves kvazárokban milyen gyorsan telt az idő. A felfedezés jelentőségéről további információkat találhatunk a kapcsolódó cikkekben.
Főkép forrása: telex.hu
