Ukrajnai Nők a Hadviselés Frontvonalában: A Hadseregbe Történő Belépési Szándék

Ukrajnában a nőket nem kötelezik katonai szolgálatra, de az önkéntes jelentkezés lehetősége sokak számára csábító. Az Oroszország 2014-es ukrán megszállása óta több tízezer nő döntött úgy, hogy belép a hadseregbe. Julija Szidorova és Katerina Pryimak, akikkel az Euronews készített interjút, a frontvonalakon találkoztak, amikor a Krím már az oroszok ellenőrzése alatt állt.

Szidorova beszélt arról, hogy a Méltóság Forradalma, amelyet külföldön Euromajdannak neveznek, inspirálta őt a fegyveres erőkhez való csatlakozásra. „Az érzés nagyon erős volt, hogy mindennek gyorsan vége lesz, és én ennek a részese akartam lenni” – mondta. Pryimak hozzátette, hogy akkoriban a nőknek még mindig nem engedték, hogy harci pozíciót töltsenek be, de a valóságban harci feladatokat láttak el.

„Három éven át próbáltuk megszervezni minél több nőt, katonát és veteránt az ügy érdekében, és összefogtunk ezért” – tájékoztatta a sajtót Pryimak, aki társalapítója az Ukrán Női Veterán Mozgalomnak (UWVM), amely támogatja a katonai tapasztalattal rendelkező nőket. A Veteranka néven ismert közösség célja a nők jogainak védelme és a női vezető szerep elősegítése Ukrajna újjáépítésében.

Pryimak megjegyezte, hogy a 2018-as törvény révén, amely hivatalosan lehetővé tette a nők számára, hogy harci pozíciókat töltsenek be, változások kezdődtek. Azóta egyre több nő, például tüzérek és mesterlövészek, szolgál a hadseregben. A Veteranka információi szerint az első 63 harci pozíciót még 2018-ban nyitották meg nők előtt.

A 2022-es orosz invázió következtében nők tízezrei csatlakoztak önként a hadsereghez, és mára alapvető részét képezik az ukrán fegyveres erőknek.

„Kuba és Alaszka” Dokumentumfilm

Az Euronews Brüsszelben találkozott Szidorovával és Pryimakkal a „Kuba és Alaszka” című dokumentumfilm vetítésén. A film két ukrán nőt, Szidorovát, akit „Kuba”-nak hívnak, és Olekszandra Liszicskát, akit „Alaszka”-nak neveznek, követ. A film bemutatja a frontvonalon töltött életüket és álmaikat.

Várakozásaik között van, hogy a háború végén visszatérhetnek a civil életbe. „Csak azt kívánom, bárcsak más körülmények között történt volna” – mondta Szidorova, aki divattervezői ambícióit is megvalósítaná, ha nem lenne háború.

Liszicska, aki az ukrán nemzeti gárda tisztje, arról beszélt, hogy sokkal félelmetesebb Kijevben lenni, mint a harctéren. „Amikor a fronton vagy, ott van a csapatod, akik tudják, mit tegyenek. A civil élet ennyire nem kiszámítható” – tette hozzá.

Az Európai Biztonság Illúziója

A nők hangsúlyozták, hogy a civil élet és a frontvonal közötti váltás rendkívül zavaró tud lenni. Szidorova emlékeztetett, hogy az emberek, akárcsak az ukrán háború első időszakában, nem voltak felkészülve a jövőre. „Európában most ugyanez a helyzet áll fenn; az emberek nem értik, mi történik körülöttük” – összegezte.

Pryimak szerint a biztonság illúziója ijesztő, hiszen a háború következményeit csak évek múlva észlelik. Ukrajnai tapasztalataik szerint a háború nem áll meg Ukrajna határainál, és a következő lépés, hogy Európa felkészüljön a lehetséges veszélyekre.

„Európának most van ideje felkészülni, de figyelmeztetjük őket, hogy a vészhelyzet gyorsan érkezik” – zárta gondolatait Pryimak.

Ahogy az ukrán nők egyre nagyobb szerepet vállalnak a hadseregben, úgy a jövő bizonytalanságai és a háborús tapasztalatok hatással lesznek az ő életükre, és ahogy ők, úgy a világ többi része sem maradhat érintetlen.

Főkép forrása: euronews