A Minimálbér Emelése: Kihívások és Kilátások
„A virsli egy finom étel, de nem kell bemenni megnézni, hogyan készül” – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök tavaly, amikor a munkaadók és a szakszervezetek képviselői aláírták a hároméves bérmegállapodást. Az ambiciózus tervek között szerepel egy 40 százalékos minimálbér-emelés, amelyhez a gazdaság erős növekedése és a cégek hatékonyságának javulása szükséges.
A bérmegállapodás a garantált bérminimumot érinti. Az emelés ütemezése a következőképpen alakul:
- 2025-ben 9%
- 2026-ban 13%
- 2027-ben 14%
Ha ez a terv megvalósul, az nagyszerű hír lenne a minimálbért keresőknek. Ugyanakkor, ha a munkaadók nem tudják kigazdálkodni ezeket a béreket, az elbocsátások elkerülhetetlenné válhatnak.
Az idei év első negyedévében a GDP 0,4%-kal csökkent, amit a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzések romlása is követett.
Az NGM Álláspontja
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az első negyedéves rossz GDP-adatok alapján nem kell azonnal újratárgyalni a bérmegállapodást. Kijelentették, hogy jogi értelemben nem történt olyan változás, ami érvénytelenné tenné a megállapodást. Az idei évre vonatkozó mutatók figyelembevételével fogják megvizsgálni a bérmegállapodás teljesítését.
Munkaadói Vélemények
Fontos kérdés, hogy a munkaadók hogyan értékelik a helyzetet. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke megerősítette, hogy a minimálbér-emelés lehetőségét befolyásolják a gazdasági mutatók. Nem tartja reálisnak a kormány optimista növekedési várakozásait.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára hozzátette, hogy a bérmegállapodás tartalmaz egy olyan kitétel, amely a jövő évi minimálbér-emelés mértékére vonatkozik, ha az előzetes várakozásoktól való eltérések jelentkeznek.
A Gazdasági Kilátások
Az NGM előrejelzése szerint a gazdasági növekedés alacsonyabb, míg az infláció magasabb lesz a tervezettnél. Felmerül, hogy a bérmegállapodásban rögzített 13%-os minimálbér-emelés megvalósulása kérdéses, ha a gazdasági adatok nem kedvezőek.
Kitekintés a Jövőre
A minimálbér emelése a kkv-k számára komoly kihívást jelent. Sok kisvállalkozás tartalékai a korábbi években fokozatosan elfogytak, és a gazdaság romló teljesítménye miatt egyre több cég találja magát nehéz helyzetben. Az alacsony termelékenységű cégek megszűnése egy természetes folyamat, amely lehetőséget adhat a dolgozóknak, hogy magasabb termelékenységű állásokhoz jussanak.
A gazdasági növekedés alapfeltétele, hogy a cégek képesek legyenek alkalmazkodni a változó körülményekhez és alkalmazni például a digitalizációt.
A jövőbeni bérnövekedés mértéke szorosan összefonódik Magyarország gazdasági teljesítményével, amely jelenleg kérdéses, ezért a munkaadók és a munkavállalók közötti párbeszéd kulcsszerepet játszik a helyzet megoldásában.
Főkép forrása: telex.hu
