Visszatérés a megyékhez: Az Alaptörvény módosítása és jogszabályi következményei
A közelmúltban bejelentett Alaptörvény-módosítás, amely a vármegyék ismételt megyékké való átnevezését célozza, számos jogszabály módosítását vonja maga után. A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium közzétett törvénytervezete szerint összesen 180 jogszabályt kell átírni, hogy a jogi keretek az új elnevezéseknek megfelelően alakuljanak.
A tervezet hangsúlyozza, hogy az érintett jogszabályok között a főispánok közigazgatási szerepének átalakítása is szerepel, hiszen a kormánymegbízottakra való áttérés szintén a változások része. Azonban a tervezet nem érinti a területi közigazgatás alapvető struktúráját és hatásköreit, amelyeket a kormány a jövőben még inkább átalakíthat.
A költségekkel kapcsolatban a hatásvizsgálati lap szerint az intézkedés becsült költsége 557 millió forint, de nem világos, hogy ez a keret pontosan milyen elemeket foglal magában. A táblák és intézmények névváltoztatása valószínűleg ennél is többletköltségekkel jár.
Magyar Péter miniszter csütörtökön jelentette be a vármegyék megyékké való visszanevezését, hangsúlyozva, hogy Magyarország modern államként kíván működni a 21. században, nem pedig földesurak és oligarchák vezetése alatt.
Fontos megjegyezni, hogy az előző Országgyűlés 2022-ben vezette be a vármegye és főispán kifejezéseket, ami jelentős jogszabályi módosítást eredményezett: a Wolters Kluwer Kft. összesítése szerint 1172 jogszabály módosult a névváltoztatás miatt. Az Alaptörvény mostani módosításának elfogadása után várhatóan újabb kormányrendeleteket kell majd átdolgozni.
A változások széleskörű hatásokkal bírnak, és a közigazgatásban dolgozók, valamint a lakosság számára is új kihívásokat jelenthetnek a közeljövőben.
Főkép forrása: telex.hu
