Az Európát fenyegető közel-keleti feszültségek
Az uniós főképviselő, Kallas figyelmeztetett, hogy a közel-keleti háború gyorsan szélesedhet, ami rendkívül veszélyes helyzetet teremt Európa számára. A legfrissebb amerikai-izraeli légicsapások során Ali Khamenei ajatollah és több tucat magas rangú iráni tisztségviselő életét vesztette, amely kérdéseket vet fel az iszlám köztársaság jövőjével kapcsolatban.
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke többször is hangsúlyozta az iráni rendszerváltás szükségességét. Kérdéseket vetett fel, mikor arra buzdította az irániakat, hogy vegyék át az ország irányítását, majd később figyelmeztette őket, hogy ne tegyenek lépéseket erre. Az iráni ellenzék helyzete jelentősen nehezedett az év eleji erőszakos fellépések következtében.
Varsóban Kallas a közelgő politikai átmenetre vonatkozó várakozásokat mérsékelte, amikor azt mondta: „A közel-keleti háború gyorsan szélesedik. Teherán stratégiája a káosz szítása és a régió lángra lobbantása.” Hozzátette, hogy a rezsim saját magának is megágyaz a válogatás nélküli támadásaival.
Kallas kijelentette, hogy egy demokratikus Irán, amely nem jelent fenyegetést a szomszédaira, lenne az ideális forgatókönyv, de az ilyen kimenetel korántsem biztos. A jövőt illetően senki sem tudja megjósolni, hogy a háború milyen irányba halad.
A főképviselő csütörtökre összehívta az uniós külügyminiszterek online ülését, hogy közösen dolgozzanak a konfliktusra adott kollektív válasz finomhangolásán. „Európa számára ez egy veszélyes pillanat” – mondta. Hozzátette, hogy az érintett térségben élő több ezer európai polgár biztonsága forog kockán.
Kallas arra is felhívta a figyelmet, hogy aggódik az Oroszország ukrajnai inváziójának megszüntetésére irányuló erőfeszítések háttérbe szorulása miatt. „Nem hagyhatjuk, hogy Ukrajna lecsússzon a napirendről. Moszkva talán elvesztette szövetségesét Teheránban, de ugyanazok a drónok, amelyek Dubajra csapást mérnek, Kijevre is csapást mérnek” – fogalmazott.
A közel-keleti csapások következményeként emelkedő olajárakról szólva Kallas sürgette az EU-t, hogy fogadja el az orosz nyersolajszállítók tengeri szolgáltatásainak tilalmát. Ezen intézkedések célja, hogy pénzügyi szankciókkal bénítsák meg Moszkva energiabevételeit, amelyek létfontosságúak a hadigépezet fenntartásához.
Végül, Magyarország megvétózta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt is a Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt, melynek rendezését Brüsszel sürgeti. Kallas megjegyezte: „Egy megsérült csővezeték nem tarthatja túszul Ukrajna védelmét.”
Főkép forrása: euronews
