A Magyarország és Ukrajna közötti energiaexport feszültségei
Kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a „Harcosok órája” című műsorban nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy Magyarország energiaszállításainak leállítása jelentős nehézségeket okozna Ukrajnának. Állítása szerint a leállítás következményeként „a fal adná a másikat”, amire az ukránoknak érdemes emlékezniük. Orbán Viktor is úgy nyilatkozott, hogy Magyarország kulcsszereplő az ukrán energiaszállításokban, és képes lenne Ukrajna összeomlását egy nap alatt elérni.
Ezek a kormányzati kijelentések azonban súlyos hiányosságokban szenvednek, mivel az energiamarketi kereskedelem nem csupán államok között zajlik. Az áram- és gázkereskedelem piaci alapú, ahol kereskedők adják-veszik az energiahordozókat, így az állami szférának sem egyszerű a kereskedelmi tranzakciókba beavatkozni.
Szijjártónak abban fáj a fogása, hogy az ukrán energiaellátás legnagyobb részét Magyarországról származó import jelenti. Ugyanakkor a magyar kormány helyzetértékelése az áramkereskedelemről nem mondható helytállónak. Magyarország villamosenergia-igénye csupán 70-78%-át tudja saját forrásból kielégíteni, míg a napelemek aránya miatt a nyári időszakokban gyakran van áramtöbblet, amelyet exportálni kényszerülnek. Amennyiben az ukrán import 30-40%-a kiesne, az Magyarország számára komoly gondokat okozna, de Ukrajna esetében a hatás sokkal kezelhetőbb lenne.
Az áramellátás szempontjából fontos kiemelni, hogy az ukrán energiatermelés és -fogyasztás közötti egyensúly sokkal stabilabb, mint Magyarországon, tehát az ukránok nem függenek annyira a magyar importtól.
A gázelőállítás terén a magyar kormány mostanában szintén aggályokat fogalmazott meg, ám a háborút követően a földgáz importja Magyarországról Ukrajnába jelentősen megnőtt, különösen télen, amikor az orosz támadások következtében az ukrán tárolók tartalékai megcsappantak.
A magyar kormánygondolatok azonban üres fenyegetéseknek tűnnek, hiszen a két ország közötti gáz- és áramszállítások jogi keretei ezt lehetetlenné teszik. Egy ilyen lépés láncreakciót indíthat el, amely káros következményekkel járna, nemcsak Ukrajnára, hanem Magyarországra nézve is.
Összességében a magyar kormány energiaszállítások leállításáról szóló nyilatkozatai nem állják meg a helyüket, hiszen Ukrajna jelenlegi energiaellátása nem függ kizárólag a magyar forrásoktól. A kétoldalú kapcsolatokban a magyar érdekeltség láthatóan erősebbé válhat, mint az ukrán, amit a közelmúlt eseményei is alátámasztanak.
Főkép forrása: telex.hu
