A krónikus betegségek hatása a munkaerőpiacra Magyarországon
A Defacto blog a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesülettel együttműködésben készül, szakértő közgazdászok írásai alapján. A blogban szereplő szerzők között találjuk Bárány Zsófiát, Danis Andrást, Prinz Dánielt, Szűcs Ferencet és Zawadowski Ádámot, akik a Közép-Európai Egyetem (CEU), a Stockholmi Egyetem és a Világbank kutatói.
Magyarországon a 16 éven felüliek 46%-a krónikus betegséggel él. A várható élettartam növekedésével és a nyugdíjkorhatár emelkedésével ez a kérdés kiemelt jelentőségű a munkaerőpiac szempontjából: milyen hatással van a krónikus betegség a munkavállalásra, és a keresetekre?
Tanulmányunkban ezt a kérdést vizsgáltuk magyar munkapiaci és egészségügyi adatok segítségével. A krónikus betegségekkel élők gyógyszerszedési szokásaik alapján lettek azonosítva. Elemzésünk során figyelembe vettük a különböző betegségeket, mint például szív- és érrendszeri, mentális betegségek, és rák. A módszertanunk szerint, akit a lakosság legbetegebb 10%-ába sorolunk, az számít krónikus betegnek. Bár a módszer nem tökéletes, lehetőséget biztosít arra, hogy a teljes populációt vizsgálhassuk.
A krónikus betegségek előfordulása növekszik az életkorral, és nem csupán az időseket érinti; a 30 éves dolgozók 4-8%-a is krónikus beteg. Az ilyen állapotban lévők körében sokkal kevesebben dolgoznak, mint az egészséges kollégák.
A kutatásunk első ábrája azt mutatja, hogy a különböző korú férfiak és nők hány százaléka dolgozik, attól függően, hogy krónikus betegséggel élnek-e vagy sem. A férfiaknál átlagosan 7, a nőknél pedig 14 százalékponttal kevesebben dolgoznak a krónikus betegséggel élők köréből, mint a nem beteg emberekből. Ez a különbség az életkor előrehaladtával nő, az 50 év feletti nőknél meghaladja a 20 százalékpontot.
És mi van azzal a csoporttal, amelyik dolgozik? A munkaidővel kiigazított bérek tekintetében is jelentős hátránnyal küzdenek. A krónikus beteg férfiak átlagosan 5,8%-kal, a nők pedig 23%-kal keresnek kevesebbet egészséges kollégáiknál. A kutatásunk arra is kitért, hogy az alacsony bért fizető cégeknél dolgoznak többen a krónikus betegséggel élők, ami a teljesítményösztönzés alacsonyabb szintjével és a részmunkaidős állások magasabb arányával is összefügghet.
Eredményeink arra figyelmeztetnek, hogy a krónikus betegséggel élők, főleg a nők, sok szempontból hátrányban vannak a munkaerőpiacon. A prevenció és a korai felismerés jelentős egyéni és társadalmi haszonnal jár. Fontos, hogy a betegeket támogató politikák hatékonyan segítsék őket a magasabb kereseti lehetőségekkel járó pozíciók megszerzésében.
Ha szeretne értesítést kapni a Defacto elemzéseiről, kattintson ide!
Főkép forrása: telex.hu
