A Serdülőkori Önértékelés Hatása a Felnőttkori Bizalomra
A bizalom mértékéről sokan vélekednek, s számos társadalomtudományi kutatás próbálja feltárni ennek gyökereit. Az a kérdés, hogy meg lehet bízni az emberek többségében, vagy óvatosnak kell lennünk mindenkivel, világszerte milliókat foglalkoztat. Az eddigi eredmények alapján a bizalom erőssége szoros összefüggésben áll a gazdaság fejlettségével, a demokrácia stabilitásával, a korrupció alacsonyabb szintjével, valamint az egészségi állapottal.
De miért alakítja a bizalmat a serdülőkori önértékelés? A kérdés megértéséhez a családi háttér és a társadalmi státusz mellett egy másik fontos tényezőt is figyelembe kell venni: az önértékelést, amely a pszichológiában kulcsszerepet játszik. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy ha valaki tizenévesen értékesnek látja magát, vajon felnőttkorában is bizakodóan tekint-e másokra.
Önértékelésünk egy tág személyiségjegy, három fő elemből áll:
- Önértékelés: Mennyire tartjuk értékesnek magunkat?
- Kontrollérzet: Mennyire érezzük úgy, hogy irányítjuk saját életünket?
- Érzelmi stabilitás: Mennyire vagyunk hajlamosak a szorongásra és a hangulatingadozásokra?
A kutatásunk során az 1970-es brit születési kohorszvizsgálat adataira támaszkodtunk, amely során résztvevőket követhettünk nyomon a felnőtt korukig. Eredményeinkből kiderült, hogy a serdülőkori önértékelés szoros kapcsolatban áll a felnőttkori bizalommal. Azok, akik 16 évesen jobban értékelték magukat, felnőttként is nagyobb bizalommal tekintettek másokra.
Ez a kapcsolat akkor is érvényes, ha figyelembe vesszük a családi hátteret, a gyermekkori kognitív képességeket és a korai mentális egészséget. Az életpálya során, bár sok minden változik, a bizalom mértéke nem csökken. Ez arra utal, hogy a tizenévesen kialakított önkép nem csupán átmeneti esemény, hanem hosszú távon is meghatározza, mennyire bízunk másokban.
A bizalom kihat a jövedelemre, a párkapcsolatok stabilitására és a közösségi életre is. A magasabb önértékelésű fiatalok felnőttként valószínűbb, hogy sikeresebbek, nagyobb jövedelemmel rendelkeznek és kevesebb okkal néznek bizalmatlan szemmel a világra.
Fontos kiemelni, hogy kutatásunkból nem lehet biztosan megállapítani, hogy a magasabb serdülőkori önértékelés okozza a nagyobb bizalmat; lehet, hogy a korai családi élmények oly módon formálják az önképet és a bizalmat, hogy ezeket együttesen befolyásolják.
Bár kutatásunk brit adatokat elemez, tanulságai Magyarországra is alkalmazhatóak. A bizalom társadalmi tőke, amely gazdasági fejlődéssel, jobb egészséggel és stabilabb intézményekkel párosul. Éppen ezért a bizalom erősítése nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai kérdés is. Eredményeink alapján a serdülőkori önértékelés kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban, amelyet számos tényező – iskola, tanári visszajelzések, kortárs kapcsolatok, családi légkör – befolyásol.
A bizalom kérdésének komolyan vétele érdekében az intézményi reformok mellett a nevelési, oktatási és ifjúságpolitikai eszközöket is érdemes alkalmazni az önértékelés fejlődésének támogatására.
Főkép forrása: telex.hu
