A klímaváltozás hatásai a magyar mezőgazdaságra

Fotó: Krizsán Csaba / MTI/MTVA

Idén félmillió hektáron érkezett aszálykár-bejelentés a mezőgazdasági termőterületek állapotáról, és a klímaváltozás következtében a kukoricatermesztés egyre inkább háttérbe szorul, míg a napraforgóé folyamatosan növekszik – értesített az Agrárminisztérium.

Miért fontos ez?

A magyar mezőgazdaság két hagyományos szántóföldi növénye a búza és a kukorica, de a 2022-es nagy aszály komoly változást hozhat az ágazatban. A kukoricát feltehetően a napraforgó fogja megelőzni a területi betakarításban.

Számokban:

Az elmúlt 35 év adatai alapján 2021-ig a búza és a kukorica betakarítási területe évi egymillió hektáron mozgott. Ezt követően a kukorica területe folyamatosan csökkenni kezdett:

• A napraforgó betakarítási területe 350 ezer hektárról 700 ezer hektár körüli értékre nőtt, és várhatóan a kukorica területét is meghaladja.

• A kukoricához viszonyított vetésterület idén 770 ezer hektár, míg a napraforgónál 717 ezer hektár volt.

• 2022-as aszály katasztrofális hatásai nyilvánvalóak; abban az évben 1,5 millió hektárra jelentettek aszálykárt a 4 millió hektáros teljes termőterületen.

• Idén a kormány közel 20 milliárd forintot fordított szárazság elleni védekezésre.

Felülnézet

A 2022-es aszály miatt jelentősen csökkentek a termésátlagok, amelyeket a mezőgazdasági tárca a jelenlegi adatokkal összehasonlítva javulásként értékel. Ugyanakkor, ha nem a szélsőséges 2022-es évet nézzük, a fejlődés kérdéses.

Alulnézet

A gazdák egyre inkább elhagyják a kukoricatermesztést, főként a kukoricának juttatott 500 ezer hektáros aszálykárnak köszönhetően. Az aszálykár mértéke csak azért nem nőtt tovább, mert a legszárazabb júniust követően kicsit csapadékosabb július és augusztus érkezett.

Igen, de:

Alföld rosszabb adottságú területein a napraforgó sem állja meg a helyét. A gyenge termés mellett a magas felvásárlási ár ellenére is veszteséges a termesztése.

Tágabb kontextus

A mezőgazdaság a kilencvenes évek közepén a magyar bruttó hozzáadott érték körülbelül 9%-át tette ki. Az arány azonban folyamatosan csökkent, és ma már csak 3% körüli.

A klímaváltozás nemcsak a hozamokra, hanem a magyar mezőgazdaság jövőjére is jelentős hatással van, ami alapjaiban változtatja meg a gazdálkodási gyakorlatokat és a növénykultúrák választékát.

Főkép forrása: telex.hu