Az uniós országok közös megállapodást kötöttek a migránsok kitoloncolásáról
Az európai uniós országok öt tagállama, Dánia, Ausztria, Németország, Hollandia és Görögország bejelentették, hogy terveik szerint 2027-re készen állnak arra, hogy irreguláris migránsokat küldjenek az EU-n kívül létrehozott kitoloncolási központokba. A miniszterek egy pénteki találkozó után egy közös modellben állapodtak meg, amely az úgynevezett „return hubokat” jeleníti meg. Ezek olyan létesítmények lennének, amelyek azokat a menedékkérőket fogadnák, akiknek a kérelmét elutasították az öt országban, és akiket nem lehet visszaküldeni a származási országukba.
A csoport jelenleg partnerországokkal tárgyal az ilyen központok felállításáról, azonban a partnerországok nevét még nem hozták nyilvánosságra. A tervek szerint Uganda és Ruanda számít a legvalószínűbb jelölteknek.
Az uniós tagállamok teljes mértékben finanszíroznák ezeket a központokat, és további támogatást vagy ösztönzőket kínálnának a partnerországoknak. Az uniós tisztviselők szerint az új modellnek csökkentenie kell az illegális migráció számát, és egyenlő és kölcsönösen előnyös partnerségeket kell kialakítania az EU-n kívüli országokkal.
Az uniós tagállamok közel egy tucat kormánya úgy véli, hogy ez az „innovatív megoldás” hatékony lehet a migráció kezelésére, bár az ötletet az európai civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek élesen bírálták. Az emberi jogi szervezetek aggodalmukat fejezték ki az uniós joggal és az emberi jogok védelmével kapcsolatban.
A migránsok EU-n kívüli országokba történő áthelyezése korábban nem bizonyult különösebben sikeresnek, ahogy például az Egyesült Királyság vagy Dánia tapasztalatai mutatják. Az olaszországi projekt is több kihívással szembesült, többek között a magas költségekkel és a fenntarthatósági kérdésekkel.
Az uniós tagállamok továbbra is egyetértenek abban, hogy megfelelő megoldást kell találni a migrációs helyzet kezelésére, és a kitoloncolási központok létrehozása lehet az egyik lépés ebbe az irányba. A migrációs helyzet kezelése továbbra is az európai politika egyik legfontosabb kihívása marad.
Főkép forrása: euronews
