Az amerikai haditengerészet USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozója 286 napot töltött egyhuzamban a tengeren, mindezt eddig a hétig mindössze két nap kikötéssel. A külvilágtól elszakított haditengerészeket nagyon megviselte az elmúlt kilenc és fél hónap. Az viszont meglepetésként érte a világot, hogy a tekintélyes méretű hadihajót is csúnyán megviselte ez az elhúzódó küldetés.
A 335 méteres hordozó tavaly novemberben hagyta el San Diego kikötőjét, járt Venezuelánál, majd az iráni háború során hónapokon keresztül különböző műveletekben vett részt a Közel-Keleten. A Thaiföldnél most rövid pihenőt tartó, tetőtől talpig rozsdamarta hajó laikus szemmel elsőre jobban hasonlít egy múzeumi darabra, mint a világ legerősebb hadseregének egyik stratégiai fontosságú csapásmérő eszközére.
Most a Közel-Keletről az Egyesült Államok felé félúton olyan helyen kötöttek ki, ami már nem ismeretlen az amerikai hadseregnek. De mit keres egy nem éppen Irán szomszédjában fekvő thai településen az ötezer fős személyzet? És normális az, hogy egy ekkora hajó ennyire legatyásodik a küldetése alatt?
Kilenc és fél nagyon hosszú hónap a tengeren
A Lincoln legénysége tavaly novemberben abban a tudatban hagyta el San Diegót, hogy egy hat hónapos csendes-óceáni, illetve egy dél-kínai-tengeri küldetésre mennek. A repülőgép-hordozót végül azonban a Perzsa-öbölbe küldték, mert mint kiderült: az Egyesült Államok és Izrael február végén háborút indított Irán ellen. Ez a háború kisebb megszakításokkal, különböző intenzitású harcokkal, de máig tart, így a hadihajó is kénytelen volt a térségben maradni.
Az utóbbi időben Amerikában több kongresszusi képviselő is aggodalmát fejezte ki, arról számoltak be, hogy aggasztó hírek érkeznek a hajó fedélzetéről. A kialakult helyzet egyeseknek komoly lelki terhet jelent, ráadásul egyes beszámolók szerint a tengerészek ellátása is pocsék, rettenetesek az életkörülmények, és a koszt is. Családtagok szerint egyre több haditengerésznek voltak önmagára káros gondolatai, valamint úgy érzik, hogy megtört a bizalom a haditengerészet és a katonai vezetés között. A helyzet odáig fajult, hogy többen is megpróbáltak leugrani a hajóról.
Mindeközben az Egyesült Államok védelmi minisztériuma tagadta, hogy megszaporodtak volna az öngyilkossági kísérletek, vagy hogy válsághelyzet állt volna elő. Pete Hegseth védelmi miniszter szerint „teljesen félremagyarázták” a valós állapotokat a lapokban megjelent beszámolókban. Donald Trump amerikai elnök elhessegette azokat a híreket, hogy családok panaszkodtak volna a bevetés hossza miatt, szerinte rekordhosszú tengeri szolgálat közel sem elég hosszú. Bár elismerte, hogy az amerikai hadsereget „kicsit többet” vette igénybe, mint szerette volna.
Azért jelezte, hogy a hajó a közeljövőben el fog indulni, és helyére egy másik, nagyon hasonló érkezik majd a közel-keleti térségbe. Szeptember elején ki is derült, hogy a Lincoln már Thaiföldhöz közeledik, és ki fog kötni Pattajában. A USS Abraham Lincolnon a kikötés előtt kialakult nehéz helyzetet ebben a cikkünkben mutattuk be.
Nemcsak a tengerészeket viselte meg a szokatlanul hosszú küldetés
Ahogy a szárazföldhöz közel hajózott az amerikaiak hatalmas repülőgép-hordozója, nyilvánvalóvá vált, hogy a hosszú küldetés a hajótesten is komoly nyomokat hagyott. A rozsdafoltok nem itt-ott, hanem a hajó orrától a tatig, szinte mindenhol megjelentek. Bár szokatlannak tűnhet, hogy egy ilyen monstrumot így megvisel kilenc hónap, a CNN-nek megszólaló
szakértők szerint ebben nincs semmi különös, a foltok nem feltétlenül jelentik, hogy a repülőgép-hordozó harci képességei csökkentek volna.
Közel 300 nap az otthoni kikötőtől távol nem mondható szokványosnak, különösen, hogy a hajó részt vett rengeteg hadi és blokádműveletben is a Közel-Keleten. „A vízvonal környékén megjelenő rozsda nem rendellenes egy olyan hajónál, ami 60 vagy több napot töltött folytonos szolgálatban a nyílt vízen” – mondta Carl Schuster, a haditengerészet nyugalmazott kapitánya a CNN-nek. Ő három hosszabb szolgálatot is teljesített a Lincolnhoz hasonló repülőgép-hordozókon. A rozsdásodást a nyílt vízen nem tudják kezelni, akkor meg főleg nem, ha aktív harci műveletek is zajlanak, magyarázta.
A korábbi kapitány szerint a rozsdás részekhez a vízszintig munkásokat engednek le, akik először lecsiszolják a rozsdát. Ezek után két réteg rozsdagátló alapozóval, majd újabb két réteg szürke festékkel látják el a felületet. „Elsőként az orr-részen és a hajótest elülső szakaszán található rozsdát kezelik, mivel ezek a részek vannak kitéve a legnagyobb igénybevételnek menet közben. Ezeket éri leginkább a sós víz, különösen a hullámzó tenger okozta korrozív hatások” – mondta. A felsőbb szinteken található rozsda menet közben is kezelhető, de a vízvonal menti javításokhoz a hajónak mozdulatlannak kell lennie.
Carl Schuster szerint néhány kritikus fontosságú ponton kisebb munkálatokat már a thaiföldi pihenő alatt is meg tudnak csinálni. Ugyanakkor a mostani állapotok alapján összességében egy körülbelül 30 napos állagmegóvási munkára lehet szükség ahhoz, hogy a sok rozsdás folt mind eltűnjön.
„Tüntessétek el azt a rohadt rozsdát!”
Hiába normális egy hajó rozsdásodása, mégis olyan jelenségről van szó, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A rozsda gyakorlatilag fertőző betegségként terjed, minél később állják útját, annál nagyobb problémát tud okozni a hajótesten. A sok rozsda ugyanis idővel meggyengíti a hatalmas hajó acélszerkezetét. Szélsőséges esetben a rozsdásodásnak végzetes következményei is lehetnek.
Trump nem kommentálta a hajó állapotát, azonban korábban már kérte a haditengerészettől, hogy tegyék rendbe a hadihajókat, mert azok hosszabb küldetésekben is részt vehetnek majd. Egyébként az amerikai elnököt is zavarta a rozsda, illetve a hajók megjelenése. John Phelan korábbi haditengerészeti kapitány tavaly arról beszélt, hogy Trump egyszer az éjszaka közepén felhívta a rozsdásodás miatt.
„Hajóépítés, hajóépítés, hajóépítés. Hozzátok ki azokat a hajókat a karbantartó dokkokból. És tüntessétek el azt a rohadt rozsdát!”
– idézte fel az elnök szavait Phelan. A volt haditengerészeti kapitány, Carl Schuster szerint a rozsda elleni küzdelem az egyik leggyűlöltebb munka a haditengerészetnél. Ezt elvileg pont annyira utálja a legénység, mint bármit, ami a vízvezeték-szereléssel kapcsolatos.
A rozsdával belepett Lincolnnal éppen akkor szembesült a nyilvánosság, amikor az amerikai haditengerészet igyekszik felpörgetni a flottáját érintő korróziós problémák kezelését. Colton Jones hadászati szakértő, az amerikai légierő korábbi tagja blogján korábban írt a haditengerészet partra szállító hajóinak rozsdamentesítési programjáról. A korrózióvédelmi program minden hajóhoz karbantartási időszakokat fog megjelölni, mindig figyelembe véve, hogy a haditengerészet mikor tudja nélkülözni az adott hajót. Emellett keresik az új, hatékonyabb korróziógátló anyagokat is.
A USS Abraham Lincolnt a USS George Washington repülőgép-hordozó váltotta a Közel-Keleten. A Lincoln a rövid thaiföldi tartózkodása után visszatér San Diegóba, így most lesz idő rendbe hozni az óriási repülőgép-hordozót.
A thaiföldi pihenőhely, ahol rengeteg amerikai katona járt már
Kínával ápolt szoros kapcsolatai ellenére Thaiföld az Egyesült Államok szerződéses szövetségese, így nem meglepő látvány, ha az amerikai haditengerészet hajói ott horgonyoznak. A USS Abraham Lincoln a rövid pihenőjéhez az egykor éppen az amerikai haditengerészek által felfuttatott Pattaját választotta.
A BBC azt írta, hogy mostanság a népszerű üdülőhely tengerpartra vezető, neonfényekkel díszített sikátorai jóval csendesebbek a megszokottnál, miközben a város híres sétálóutcájának bárjai továbbra is rúdtáncosnők videóit vetítik a falakra, hogy becsalogassák a turistákat. A turizmus nincs túl jó helyzetben, az iráni háború következményei durván érintették az itteni vállalkozásokat. A több ezer amerikai tengerész megjelenése viszont jó hír a vergődő nyaralóhelynek, különösen, hogy majd kilenc hónapnyi el nem költött fizetéssel a számlájukon érkeztek.
Azonban az amerikai haditengerészet aligha azért döntött Pattaja mellett, mert szerették volna gatyába rázni a település turizmusát.
Amikor a kimerült tengerészek megjelentek az ismert nyaralóhely bárjaiban és éttermeiben, akkor több százezer amerikai katona nyomdokaiba is léptek. A nyüzsgő éjszakai életéről és szexturizmusáról is ismert Pattaja a 20. század közepéig egyszerű halászfalu volt, turizmusa aztán a vietnámi háború idején kezdett virágozni. A frontról pihenni érkező katonák közül ugyanis rengetegen tűntek fel a településen a ‘60-as és a ’70-es években is.
1975, azaz a vietnámi háború lezárása óta több mint valószínű, hogy ez a legtöbb amerikai katonai, akik egyenesen háborús övezetből érkeztek a thaiföldi településre. A helyi hatóságok 600 fővel biztosították a tengerészek biztonságát, emellett pedig előre figyelmeztették a helyieket: bármilyen hívogató is, ne számítsanak fel nagyobb költségeket a legénységnek. A helyiek valóban nagy örömmel fogadták az amerikaiakat.
„Ez a látogatás lehet a legnagyobb reményünk” – mondta Anon Saiteer, aki drágaköveket árul a helyi sétálóutcához közel. Itt egy nagy táblát is kitettek, amin üdvözölték az amerikai tengerészeket és tengerészgyalogosokat, és különleges kedvezményt is kínáltak nekik.
„Az amerikai katonák 50-60 évvel ezelőtti látogatásai ismertették meg a világgal Pattaját és tették turisztikai célponttá” – mondta Poramase Ngampiches, a város polgármestere. Szerinte fontos, hogy őszinték legyenek: a város híres a bárokban dolgozó lányokról. „Megértjük a sztereotípiákat, ez ellen nem tudunk semmit tenni” – mondta. Szerinte annyit viszont tehetnek, hogy most megmutatják mindenkinek, Pattaja megváltozott, mást is lehet csinálni a településen.
Pedikűröztető tengerészek, alkohol és plüssállat
A thai rendőrség előre figyelmeztette az amerikaiakat, hogy a prostitúció illegálisnak számít az országban. Azonban ezt nehéz
Főkép forrása: telex.hu
