Az úgynevezett „alkalmi” munkavállalók kiszolgáltatottak a szociális és jogi védelem hiánya miatt. Bár az informális foglalkoztatás aránya Európában alacsonyabb, mint a globális átlag, számos országban még mindig magas.
Az Európai Unióban az informális foglalkoztatás aránya 2020-ban 13,9% volt, ami alacsonyabb, mint a globális 20,1%-os átlag. Azonban egyes országokban ez az arány jóval magasabb.
Bulgáriában az informális foglalkoztatás aránya 29,1%, Romániában 26,3%, Görögországban 25,2%, Horvátországban 24,6%, és Lengyelországban 20,7%.
Az informális foglalkoztatásnak számos negatív következménye van a munkavállalókra nézve. Ezek a munkavállalók gyakran nem részesülnek szociális védelemben, például egészségügyi ellátásban, nyugdíjban vagy munkanélküli segélyben. Ezenkívül gyakran alacsonyabb béreket kapnak, és rosszabbak a munkakörülményeik, mint a formálisan foglalkoztatottaknak.
Az informális foglalkoztatás növekedését számos tényező okozza, többek között a gazdasági válság, a technológiai fejlődés és a munkaerőpiac rugalmasabbá tételére irányuló kormányzati politikák.
Az Európai Unió számos intézkedést hozott az informális foglalkoztatás csökkentésére. Ezek közé tartozik a szociális védelem kiterjesztése az informális munkavállalókra, a munkaügyi ellenőrzések fokozása és a munkavállalók jogainak védelme.
Az informális foglalkoztatás csökkentése összetett feladat, amely kormányzati, munkáltatói és munkavállalói együttműködést igényel. A probléma megoldásához olyan intézkedésekre van szükség, amelyek javítják a munkavállalók szociális védelmét, erősítik a munkaügyi ellenőrzéseket és védik a munkavállalók jogait.
„Az informális foglalkoztatás csökkentése kulcsfontosságú a munkavállalók védelme és a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében” – mondta Marianne Thyssen, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, készségekért és munkaerő-mobilitásért felelős biztosa.
A borítókép forrása: Zero-hour contracts across Europe: How do countries compare?
