Háború vagy béke? Kína új globális ambíciói
Kínai elnök, Hszi Csin-ping a minap Pekingben fogalmazta meg azt a kérdést, hogy háború vagy béke a jövő irányvonalának kulcsa, majd határozottan a béke melletti elköteleződést hangoztatta. A szürke zubbonyban, amely Mao Ce-tung stílusára emlékeztetett, több tízezer katona vonult fel a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) legmodernabb fegyvereivel.
Hszi beszéde és az egész rendezvény aggasztó üzeneteket hordozott. Kína hatalmas nemzetként határozza meg önmagát, amelyet lehetetlen megfélemlíteni. A világ országait pedig együttműködés vagy konfrontáció választására szólította fel. Az elnök díszvendégei között volt Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun, Észak-Korea vezetője, ami világossá tette, hogy Kína készen áll a nyugati nemzetközi rendszer alternatívájának vezetésére, és ehhez a szükséges katonai, gazdasági és diplomáciai erőforrásokat is birtokolja.
A bemutatott katonai parádé és a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozója egyúttal Kínát a világ diplomáciai központjává emelte. Hszi a távol-keleti államok vezetőit, köztük a hét éve Kínában nem járt Narendra Modit fogadta. Modi Putyinnal való hosszas megbeszélésének, valamint Hszihez való közeledésének jelentősége nem csupán a háború előtti gazdasági érdekek feléledését jelzi, hanem Donald Trump amerikai elnök figyelmére is érdemes, aki az orosz kőolaj importja miatt büntetővámot vetett ki Indiára.
A parádén számos diktátor reprezentálta magát Belarusztól Észak-Koreáig, míg a liberális demokráciák vezetői lényegében hiányoztak, kivéve Szijjártó Pétert és Robert Fico szlovák miniszterelnököt. Jelenlétük nemcsak a Nyugat-ellenes összejövetel fontosságát erősítette, hanem felvetette a kérdést, hogy milyen mértékben érzi a Nyugat a kialakuló új világ rendjét.
Továbbá, Trump szarkasztikus megjegyzése, amelyben Hszit arra kérte, hogy adja át üdvözletét Putyinnak és Kimnek, világossá tette, hogy érzi az ellene szerveződő erőket. Néhány európai vezető azonban határozottan kijelentette, hogy a Pekingben összegyűlt országok a jelenlegi nemzetközi rend megbontását célozzák.
Kína jövőbeni ambíciói viszont nem egyértelműek. A parádén bemutatott katonai erő és technológia azt jelezheti, hogy a PLA a nyugati országokhoz hasonlóan már fejlettségi szinten van, és egyes területeken meg is előzi őket. Az amerikai haditengerészeti flottával kapcsolatos fejlesztések külön figyelmet érdemelnek, hiszen a kínai flotta már a hadihajók számát tekintve megelőzte az Egyesült Államokat.
A modern fegyverek felvonultatása A Nyugatnak szánt üzenetként is értelmezhető, különös tekintettel Tajvan kérdésére. Peking célja, hogy elérje, hogy a sziget sorsa politikai döntések többletétől függjön, ne pedig katonai ütközésektől.
Egyes elemzők figyelmeztetnek a hadsereg körül kialakult tisztogatásokra, amelyek kérdéseket vetnek fel a kínai hadsereg stabilitásával és képességével kapcsolatban. Hszi ezen magatartása, valamint a több mint negyven éve nem vívott háborús tapasztalatok komoly kérdéseket vetnek fel a jövőt illetően.
A felszabadított galambok és a bemutatott fegyverek közötti ellentét szimbolikusan is kifejezheti Kína kettős üzenetét: egy nagy, erős ország, amely nem kíván agressziót, ugyanakkor tisztában van a hatalmával.
A rendezvény nemcsak a múlt emlékét, hanem a jövőt is alakìtja, ahol Kína új, alternatív világképét kívánja bemutatni, egy olyan nemzetközi rend keretein belül, amely tükrözi az ország erőviszonyait.
Főkép forrása: telex.hu
