Óriási zuhanás az ázsiai és a globális tőzsdéken, 400 fölé mozdulhat a forint árfolyama
A CNBC amerikai pénzügyi oldala szerint a japán Nikkei tőzsdeindex az 1987-es „fekete hétfő” óta a legnagyobb zuhanást könyvelhette el hétfőn. A 12,4 százalékos veszteség óriási pénzeket mozgatott meg a világ többi tőzsdéjén is. A japán tőzsde akkora bukást szenvedett el, hogy az idei egész éves nyereségét lenullázta, és immár negatív, veszteséges tartományba került. Mindeközben a japán jen január óta a legerősebb szintre emelkedett a dollárhoz képest. Bár látszólag jó hír egy ország pénzének a felértékelődése, de az erős jen miatt már a múlt héten aggódni kezdtek a befektetők.
A CNN már a japán tőzsde zuhanásának globális hatásairól is írt hétfőn délelőtt. Miután a Nikkeinek évtizedek óta a legrosszabb napja volt, a többi ázsiai tőzsde is esésnek indult. A CNN szerint a valaha volt legnagyobb egynapi veszteséget mutatta nominálisan a távol-keleti ország legfontosabb tőzsdeindexe, ez azt jelenti, hogy a Nikkei 225 index 4451 ponttal csökkent, ami a történelem legnagyobb esése pontszám szerint.
A globális tőzsdei esést a vártnál kedvezőtlenebb amerikai foglalkoztatottsági statisztika okozta a CNN szerint. A Nikkei július eleje óta összesen 24 százalékot veszített az értékéből, így „bear market”, azaz „medve piac” alakult ki, veszteségbe fordult az index.
A részvényárfolyamok annyira meredeken zuhantak az ázsiai tőzsdéken, hogy időnként fel kellett függeszteni a kereskedést Japánban és Dél-Koreában. Tokióban és Szöulban is többször voltak kénytelenek leállítani a kereskedést, hogy a pánikszerű eladásokat megakadályozzák.
Pénteken a Nikkei még „csak” 5,8 százalékot vesztett az értékéből, ami 2020 márciusa óta nem látott zuhanás volt egy nap alatt. Ennek oka főként az volt, hogy a befektetők aggódni kezdtek az erős jen miatt, miután a Bank of Japan további kamatemeléseket helyezett kilátásba. Az erős valuta nehéz helyzetbe hozhatja az exportáló vállalatokat és versenyhátrányba a riválisokkal szemben.
A múlt héten a jen már így is 5 százalékot erősödött a dollárral szemben, ez tovább erősödött hétfőn, amikor további 2,2 százalékkal emelkedett, és elérte a 143,3 jen/dollár árfolyamot.
Pálfi György, a VIG alapkezelő részvény üzletágának vezetője elmondta, hogy globális, illetve távolkeleti és amerikai okai vannak a mostani részvényeladási hullámnak, de ettől ez még gyakorolhat hatást a magyar piacokra is. Így például a magyar államkötvények vonzóbbá válhatnak, csökken a magyar állampapírok hozama, ami kedvező folyamat a kibocsátó, azaz a magyar állam szempontjából.
Viszont a forint árfolyamát gyengítheti a nemzetközi bizonytalanság, hiszen a rossz GDP-adat és az alacsony hozamszint negatívan befolyásolja az árfolyamokat. Pálfi szerint elképzelhető, hogy 400 forint/euró fölé mozdulhat el a forint árfolyama, ami nyilvánvalóan negatív tendencia.
A hétfői események globális szinten is éreztették hatásukat: a Bitcoin is sokat veszített értékéből, miközben az arany megőrizte az értékét. Ez szokatlan, mert elvileg az arany ára is drágulhatott volna ebben a helyzetben.
Pogátsa Zoltán, közgazdász szerint, a mostani válság előtörténete azzal kezdődött, hogy a japán jegybank mesterségesen alacsonyan tartotta a kamatokat. Az új jegybankelnök, Kazuo Ueda viszont elindította a kamatemelést és bejelentette a kötvényvásárlások leállítását. Ez az irányváltás felborította az egyensúlyt, és hirtelen megerősödött a japán jen, ami végül a japán tőzsde összeomlásához vezetett.
Pogátsa szerint, egy világméretű zuhanás esetén Magyarország nagyon kiszolgáltatott mindenféle hullámzásnak és egy globális válság elhárítására egy kis országnak csekély lehetőségei vannak. Az amerikai tech-szektor gyengülése is reálgazdasági problémákat vethet fel, ami szintén hathat Magyarországra hosszabb távon.
A nemzetközi politikai bizonytalanság, különösen az Izrael és Irán közötti feszültség is hozzájárulhat a pénzpiaci instabilitáshoz, ami tovább fokozhatja a befektetők félelmeit és a hétfői pánikjelenségeket a világ tőzsdéin.
Főkép forrása: 24.hu
