Magyarország és Szlovákia is érdeklődik az eurázsiai „biztonsági architektúra” iránt
Magyarország és Szlovákia figyelmét is felkeltette az Oroszország által kezdeményezett új, eurázsiai „biztonsági architektúra” kiépítésének folyamata, amit a nemrégiben tartott minszki konferencián mutattak be. Erről az orosz állami hírszolgáltató, a TASZSZ angol nyelvű honlapján olvashatunk.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég találkozott az orosz külügyminiszterrel, Szergej Lavrovval az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácsülésének margóján Máltán. Szijjártó október végén Minszkben is járt, az Eurázsiai Biztonsági Konferencián, ahol Lavrovval a kétoldalú kapcsolatokról is egyeztetett. A minszki konferencia után Oroszország és Fehéroroszország „a sokszínűség és a multipolaritás eurázsiai chartájának” kidolgozására szólított fel.
A magyar külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó kiemelte: vissza kell térni az eurázsiai együttműködéshez, amelyből minden fél sokat profitálhat. Szijjártó szerint megtiszteltetés volt a magyar álláspont ismertetése, és hangsúlyozta, hogy napjainkban „komoly erők dolgoznak a vélemények hegemóniájának megteremtésén”.
Szergej Lavrov a formálódó eurázsiai „biztonsági architektúráról” elmondta, hogy a minszki konferencián Magyarország és Szlovákia is érdeklődést mutatott. Lavrov szerint más országok is közvetlen hasznot látnak majd az új architektúrából, amely az egységes eurázsiai kontinens mindenki számára lehetőséget biztosít.
Lavrov szerint a biztonsági rendszer megszűnése „mindenekelőtt a NATO keleti terjeszkedésének köszönhető”. Az orosz külügyminiszter úgy véli, az eurázsiai koncepció a kontinens minden országa számára elérhető infrastruktúrális adottságokon alapul.
Orbán Viktor miniszterelnök az utóbbi időben többször beszélt a nyugati biztonsági architektúra összeomlásáról. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban megjegyezte, hogy az elbizonytalanította az Európai Uniót és a korábban tervezett biztonsági modelleket. Az orosz külügyminisztérium korábban jogi garanciákat kért, hogy a NATO szüntesse be katonai tevékenységeit Kelet-Európában és Ukrajnában, valamint, hogy Ukrajna és más volt szovjet tagállamok ne csatlakozzanak a szövetséghez. Ez azonban azt is jelentené, hogy Magyarország nem lehetne NATO-tag, mivel hazánk csak 1999-ben csatlakozott a szövetséghez.
Főkép forrása: 24.hu
