A diák-tanár arány (vagyis az egy tanárra jutó diákok száma) fontos mutató az oktatásban. Az utóbbi években az óvodákban és az általános iskolákban nőtt az egy tanárra jutó diákok száma. Az általános iskolákban az egy tanárra jutó diákok száma 2022-re 10,5-re emelkedett.
Ha mindezt település típusokra lebontva nézzük, az látszik: átlagosan a községi általános iskolákban jut a legkevesebb diák egy tanárra. Az utóbbi években a községekben nőtt a diák-tanár arány. Budapesten alacsonyabb a diák-tanár arány, mint a városokban. 2016-tól azonban jelentős növekedést lehetett megfigyelni. 2021 és 2022 között a megyei jogú városok kivételével minden település típus esetében nőtt az egy tanárra jutó diákok száma.
Azokban az iskolákban több diák jut egy tanárra, ahol alacsony a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya. A tanulmány szerzői ezt három okra vezetik vissza: egyrészt a magasabb HHH-arányú iskolák átlagosan kisebb méretűek, gyakrabban községi iskolák, így zsúfoltabbak is. Másrészt az alacsonyabb HHH-arányú iskolák jellemzően népszerűbbek a szülők körében, így több gyerek jár ezekbe az intézményekbe. Harmadrészt pedig a magasabb HHH-arányú iskolákban magasabb a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók aránya, így a fejlesztő- és gyógypedagógusok száma is. Az utóbbi években a magas HHH-arányú iskolákban nőtt a legnagyobb ütemben a diák-tanár arány.
Magyarországon egyébként kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint az EU-s átlag. Az általános iskolák 49,5 százalékában kevesebb mint 150 diák van, és a széttagolt iskolarendszer növeli a tanárok iránti keresletet, mert a kis iskoláknak a diákok számától függetlenül teljes tanári kart kell fenntartaniuk. 1990 és 2016 között tizedannyi általános iskola zárt be, mint ahány diákkal kevesebb lett.
Lannert Judit, az Egyensúly Intézet külső szakértője, oktatáskutató, a T-Tudok senior kutatója szerint sokan tévesen azt hiszik, hogy ha az egy pedagógusra jutó tanulók száma alacsony, az azt jelenti, hogy egyszerre van elég pedagógus és jut elegendő figyelem a tanulókra. Az adatok azonban nem igazolják ezt. Ez a mutató ugyanis valójában mindössze azt mutatja, hogy mennyire pedagógusintenzív az oktatási rendszer. A szakpolitika a sok tantárgyban és sok ismeretben látja a tudás forrását. Viszont a zsúfolt tananyag, a túl sok tantárgy és a kis méretű buborékiskolák mesterségesen magasan tartják a pedagóguslétszámot, amit az oktatási rendszer csak úgy tud úgy-ahogy biztosítani, ha alacsonyan tartja a pedagógusok költségét.
A borítókép forrása: telex.hu
