Magyarország helyzete az orosz és az európai energiapiacon
Az ókori Róma öröksége kultúrát és tudományt hozott számunkra, míg Nyugat-Európa számos vallást, intézményt és konfliktusokkal terhelt történelemmel gazdagította kontinensünket. Oroszország esetében viszont, ha a pozitívumokat keressük, sokak fejében az „olcsó” fosszilis energia képe villan fel. A 2020-as években, amikor a geopolitikai feszültségek és háborúk rányomták bélyegüket az életünkre, a Nyugat és Oroszország közötti ellentétek szembetűnővé váltak.
Az Európai Unió tervei a jövőre nézve ambiciózusak: 2027 végére szeretnék teljesen kiküszöbölni az orosz energiaimportot. Ennek ellenére a kérdés jogosan merül fel: valóban megéri-e a magyar gazdaság számára az orosz energia ellentétbe állítani az európai projekttel?
Kezdjük az olcsó orosz energiával. Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője rávilágít, hogy az „olcsóság” inkább mítosznak tekinthető. Ma már Magyarország jórészt piaci áron szerez be energiát, és az orosz gáz beszerzési ára a holland TTF-indexhez igazodik. Ez arra utal, hogy az orosz gáz nem feltétlenül olcsóbb a cseppfolyósított földgáznál (LNG), és hosszú távú szerződések révén más nagyexportőrökkel, mint például az USA vagy Katar, is alacsonyabb árakat lehet elérni.
Az orosz nyersolaj árai pedig az ukrajnai háború óta jelentősen megváltoztak. A hagyományos európai piacról való kiszorulásuk miatt az oroszok Ázsiába irányították exportjaikat, ahol a vevők diszkontot követelnek. Ez arra figyelmeztet, hogy a korábban megszokott olcsóság már nem garantált.
Összegzésül elmondható, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az orosz energia érdemben olcsóbb lenne, mint az alternatívák, és minden jóléti koncepció ellenére a valós megtakarítások is lehet, hogy elenyészőek. A becslések szerint, ha a diszkontokat is figyelembe vesszük, még mindig csak egy 262 milliárd forintos keretet jelenthet a magyar GDP 0,3%-ának megfelelően.
Ezek után érdemes megvizsgálni az Európai Unióval való kapcsolatunkat. A GKI számítása szerint 2010 és 2023 között Magyarország eddig évente átlagosan 3-4 milliárd eurónyi támogatást kapott az uniós költségvetésből. Ez a forrás nagyban hozzájárult a magyar gazdaság fejlődéséhez, így az orosz energiajelentőség csökkentése kérdésesnek tűnik.
A legfontosabb, hogy az EU-ból származó forrásokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. Jelenleg közel 20 milliárd eurónyi támogatás befagyasztva, ami óriási gazdasági lehetőségeket rejt.
Röviden tehát: az orosz energián esetleges megtakarítás elhanyagolható, míg az Európai Unió forrásai jelentős növekedést biztosítanak a gazdaság számára. Magyarország jövője szempontjából Mindez azt jelzi, hogy az EU-val való kapcsolatunk kiemelt fontosságú, amelyet nem helyettesíthetnek alternatív partnerek, kétoldalú megállapodások vagy akár más nagyhatalmak támogatása.
Főkép forrása: telex.hu
