A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerepe és feladatai: Politikai provokáció vagy valódi védelem?
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) elnöke nemrégiben a Kossuth rádióban beszélt arról, hogy hivataluk leleplezte a Magyarország elleni dezinformációs műveletet. Azt állította, hogy hazai és külföldi szereplők egyaránt ugyanazokat a kommunikációs elemeket használták, szinte varázsütésre. Ez a kijelentés azonban súlyos aggályokat vet fel, hiszen Lánczi és szervezete nem rendelkezik a titkosszolgálatok kompetenciáival, sem tapasztalatukkal, és nem mutatták a szándékukat sem arra, hogy hitelesen vizsgálódjanak ilyen ügyekben.
A beszélgetés során Lánczi említette, hogy a nemzetbiztonsági szerveket nem lehet a „szuverenitásvédelem” feladatainak ellátására bevetni. Ezzel a gondolattal a hivatal politikai szerepét hangsúlyozta, hiszen a politikai kommunikáció eszközeként tekintettek az SZH-ra a törvényjavaslat kidolgozása előtt.
Ez a helyzet különös ellentmondásokat teremt. Miközben az SZH-t a politikai kommunikáció eszközeként hozták létre, az intézmény tevékenysége már most is olyan elemeket tartalmaz, amelyek érinthetik a nemzetbiztonságot. Azok a támadások, amelyeket a Kormánypárt politikai ellenfeleivel, civil szervezetekkel vagy a független médiával szemben indítanak, valójában a politikai rendőrség szerepébe való átlépést jelentik.
Az SZH jelenlegi jogi keretei semmiféle külső ellenőrzésnek nincsenek alávetve, ellentétben a hagyományos titkosszolgálatokkal, amelyek tevékenységük során szigorú szabályozásnak vannak kitéve. Ennek következtében Lánczi és csapata politikai utasításokat hajthat végre anélkül, hogy érdemi felelősséget vállalnának.
Különösen aggasztó, hogy az előterjesztett törvényjavaslat a gyakorlatban lehetővé teheti a civil szervezetek, újságok és politikai ellenfelek ellehetetlenítését. A jövőben a szervezetek a legapróbb lépések megtételénél is fokozott óvatossággal kell, hogy eljárjanak, hiszen a törvény lehetőséget adna személyes szintű megfélemlítésre is.
A szakmai körökben Lánczi és az SZH dolgozói politikai propagandistaként jelennek meg, míg a valódi titkosszolgálati szakemberek számára az SZH tevékenysége csupán egy új, költséges politikai kommunikációs eszköz. A kialakuló feszültség a titkosszolgálatok és a politikai hovatartozás között továbbra is megkérdőjelezi a hivatal jövőjét és hitelességét.
Ha a parlament elfogadja a terjesztett törvényjavaslatot, az egyértelműen a „politikai rendőrség” irányába való elmozdulást fogja jelenteni. Kérdés, hogy a közvélemény hogyan reagál erre, és hogy a jövőbeli események alakítják-e az SZH hitelességét a társadalomban.
Főkép forrása: telex.hu
