Svájci Népszavazás: Nincs Többség a Kötelező Szolgálat Kiterjesztésére és Az Örökségadó Bevezetésére

Svájcban a vasárnap tartott népszavazáson elutasították a kötelező nemzeti szolgálat nőkre való kiterjesztését, valamint a nagy értékű örökségekre és ajándékokra kivetett adót. A délutáni számlálás szerint a javaslatokat a legtöbb kantonban még a 20%-os támogatottságot sem érték el.

Mindkét kezdeményezés jelentős változásokat hozott volna az országban, de már a szavazást megelőzően is sok kritika érte őket.

Katonai és Polgári Szolgálat Svájcban

Az első javaslat a kötelező szolgálat svájci rendszerére vonatkozott. A semleges Svájcban a fiatal férfiaknak kötelező katonai szolgálatot kell teljesíteniük, vagy polgári védelemben kell részt venniük. Azok, akik megtagadják a szolgálatot, alternatív polgári szolgálatot végezhetnek, míg a teljes megtagadók pótdíjat fizetnek. Évente körülbelül 35 000 férfi teljesíti a kötelező szolgálatot.

A javaslat a kötelező szolgálat kiterjesztését célozta meg minden svájci állampolgárra, függetlenül a nemtől. Jelenleg a nők önkéntes katonai szolgálatot vállalhatnak, de nem kötelezhetők arra.

Noémie Roten, a javaslat egyik előmozdítója, a közvélemény előtt hangsúlyozta, hogy a cél a nemek közötti nagyobb egyenlőség, hiszen a kötelező szolgálat mindenkire vonatkozott volna, beleértve a polgári szolgálatot is. A támogatók szerint a Svájcot érő egyre növekvő kihívások, mint például a természeti katasztrófák és kibertámadások, fokozottan indokolttá teszik a kötelező szolgáltatást.

Politikai oldalról azonban a javaslat elszigetelt maradt, és több párt, a szociáldemokratáktól a jobboldali SVP-ig, elutasította. A kritikák között szerepelt, hogy a nők jelentős részesedése van a fizetetlen gyermekgondozásban és ápolásban, és nem szükséges őket további kötelezettségekkel terhelni.

Adó a „Szupergazdagoknak”

Egy másik fontos téma a nehezen megvalósítható öröklési és ajándékozási adó bevezetése volt, amely a 50 millió svájci frank fölötti vagyonörökléseket célozta volna meg. A Fiatal Szocialisták (Juso) kampányának mottója így szólt: „Az ultragazdagok milliárdokat örökölnek, mi válságokat örökölünk.”

A bevétel legnagyobb részét az éghajlatvédelemre kívánták fordítani, hangsúlyozva, hogy a „szupergazdagok” jelentős felelősséggel bírnak a klímaváltozás okozta károkért.

Bár a javaslat elméleti szinten támogatást kapott, a szövetségi hatóságok figyelmeztettek arra, hogy az adó bevezetése csökkentheti Svájc vonzerejét a nemzetközileg mobilis vagyonok számára. Az eredeti tervezet számos gazdasági szempontból vitatott elemet tartalmazott, többek között a visszamenőleges hatályú alkalmazást is, amely heves ellenállást váltott ki a gazdasági szereplők részéről.

Közvetlen Demokrácia Svájcban

A népszavazásokat a svájci közvetlen demokrácia keretében végzik, amely különösen erős az országban. Évente négy alkalommal tartanak országos népszavazást, amely lehetőséget biztosít a lakosságnak arra, hogy új törvényekről vagy politikai döntésekről szavazzon.

A szavazások közé tartoznak a fakultatív népszavazások, amelyek esetén 100 napon belül 50 000 érvényes aláírás szükséges ahhoz, hogy a javaslatot a szavazók elé terjesszék. A kötelező népszavazásokra, mint például az alkotmánymódosításokra, szigorúbb szabályok vonatkoznak, és a döntésekhez kétszeres többség szükséges.

Az elutasított kezdeményezések újabb bizonyítékai a svájci politikai táj dinamikájának, amely a társadalmi és gazdasági realitásokra reagálva folyamatosan fejlődik.

Főkép forrása: euronews