Az ügy harmadrendű vádlottjának védője szerint hangulatkeltés az, amit az egyik ügyész csinált a tárgyaláson.
Hatalmas sajtóérdeklődés mellett, tanúmeghallgatásokkal és videónézéssel folytatódott az olasz antifa aktivista, I. S. és társainak ügye pénteken a Fővárosi Törvényszéken. Nem csoda, hogy ennyi sajtó jelent meg pénteken a Fővárosi Törvényszék dísztermében, korábban az olasz parlamentben is heves vitákat váltott ki, de még az Európai Parlamentben is megvitatták I. S. és társai ügyét. Házi őrizetből, bilincsek nélkül, rengeteg kamera előtt jelent meg az ügy elsőrendű vádlottja pénteken a bíróságon. Annyian próbáltak felvételeket készíteni I. S.-ről, hogy a harmadrendű vádlott védője alig látott valamit az ügy érintettjéből. Külön kérnie kellett a sajtósokat, hogy lépjenek egy kicsit arrébb.
I. S. ellen a vád az, hogy 2023 februárjában két társával ötször megtámadtak idegeneket. Az áldozatok közül négyen súlyos, öten könnyebb sérüléseket szenvedtek. A támadásokkal összefüggésben tavaly ősszel vádoltak meg két német és egy olasz állampolgárt, akik a vád szerint egy 2017-ben, Lipcsében alapított szélsőbaloldali szervezet tagjai voltak.
Egy másik felvételen jól kivehetően többen, csoportosan hirtelen megtámadták az áldozatot, aki ugyan felállt az ütések és rúgások után, de az arca valamilyen vörös folyadék borította be. Pénteken a bíróságon megoszlottak a vélemények arról, hogy ez kizárólag vér volt-e, vagy az áldozat ellen használt gázspray-ből kifújt folyadék is hozzájárult-e ahhoz, hogy a feje vérvörösé vált.
A tárgyalás nagy részét a felvételeken is látható T. Z. tanúként történő meghallgatása tette ki. A férfi elmondta, hogy a 2023 februári napon éppen munkába tartott, amikor Gazdagréten odament hozzá egy nő azzal a kérdéssel, hogy megy-e a kitörés napi emlékünnepre. Erre T. Z. elmondta, hogy nem, csak dolgozni megy. Nem sokkal később azonban többen hirtelen megtámadták, viperával ütötték és többször meg is rúgták, mindössze 30 másodperc alatt.
Nem tudtam, hogy kik, nem tudtam, hogy mi ez – tanúmeghallgatásában az áldozat elmondta, hogy gyakorlatilag fogalma sem volt arról, miért is támadta meg őt a külföldiekből álló csoport. Csak később, a rendőrök közölték vele, hogy valószínűleg azért, mert terepszínű ruhája volt és katonai bakancsot viselt.
A tanúmeghallgatáson az is kiderült, hogy a támadás következményeként az áldozat fején 7 sérülés is keletkezett, amit saját bevallása szerint 24 öltéssel kellett összevarrni. Kapott viszont rúgásokat a bordájára is:
az oldalam is fájt nagyon, ekkor még nem tudtam, hogy a bordám is három részen eltört. – mondta a támadások áldozata.
Bár már kifejtette milyen sérülései lettek a támadás miatt, az egyik ügyész olyan kérdéseket tett fel neki, hogy a válaszaiban ezeket újra ki kellett fejtenie. Miután választ kapott a kérdéseire, az ügyész megállapította, hogy szerinte a maszkos, túlnyomóban felfegyverkezett, hátulról érkező társaság által elkövetett támadások „elvetemültek voltak”. Erre reagált azzal a harmadrendű vádlott védője, hogy „nettó hangulatkeltés az, amit az ügyész csinál”, ráadásul ezt már nem először tapasztalja az eljárás alatt.
Ha hangulatkeltés nem is egyértelműen, hangulatleírás valóban történt az ügyész részéről. Miután a tényleg brutális támadást jól láthatóan bemutató videót megtekintette a hallgatóság, az ügyész a következőt mondta:
„a videófelvételek megtekintésekor érzékeltem a tárgyalóteremben a hangulatot, a döbbent csendet”.
Pénteken meghallgattak még két másik tanút is, az egyikük, egy élelmiszerbolti dolgozó ismerte a megtámadott T. Z.-t, egykori kollégájaként hivatkozott rá. Miután megtudta, hogy munkatársát megtámadták, a segítségére sietett, kihozott egy elsősegély dobozt, illetve várta a kiérkező mentőket és rendőröket.
A tárgyalás fontos részeként a megtámadott férfi kollégája elmondta, hogy hallott egy a támadó csoporthoz tartozó nőtől egy bizonyos parancsszót, amire a támadók hirtelen egy irányba elkezdtek futni, befejezték az áldozat ütlegelését.
A pénteken meghallgatott harmadik tanú, aki a környéken lakott, amikor a támadás történt, szintén arról számolt be, hogy volt valamilyen jelzés, amit a támadó csoport egy női tagja adott a többieknek. Ő azonban azt mondta, hogy ez inkább valamilyen „kézjel vagy taps” volt, nem parancsszó.
A harmadrendű vádlott védője viszont jegyzőkönyvbe vettette, hogy a két tanú korábban, a nyomozati szakaszban tett vallomásaikban nem beszéltek semmiféle jelzésről.
A csoport tagjai Németországban már 2018 és 2020 között is több alkalommal elkövettek támadásokat szélsőjobboldali, vagy általuk szélsőjobboldalinak tartott személyek ellen.
Tavalyelőtt azonban elhatározták, eljönnek Budapestre is, hogy a 2023-as Becsület Napja nevű, az 1945-ös budai kitörési kísérletre emlékező rendezvény előtt megtámadjanak szélsőjobboldali, vagy annak tűnő embereket. Darkweben szervezték a támadásokat, itt tervezték meg a támadásokat, az ezekhez szükséges eszközök beszerzését, de a különböző menekülési útvonalakat is.
I. S.-t bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, a két német állampolgárt pedig bűnszervezetben való részvétel bűntettével vádolják. Az ügyészség mindhármukra fegyházbüntetést kért, és azt, hogy utasítsák ki őket Magyarországról.
Csütörtökön derült ki, hogy I. S.-t 15 hónap raboskodás után kiengedték a Gyorskocsi utcai börtönből, azóta pedig egy budapesti ingatlanban van házi őrizetben. Korábban még úgy döntött a bíróság, hogy fennáll nála a veszélye a szökésnek, ezért börtönben kell maradnia az ítélethirdetésig, de a 16 millió forint óvadék kifizetése miatt házi őrizetből várhatja az ítéletét.
Egyébként az tovább bonyolítja az ügyet, hogy egy baloldali olasz párt, a Vörös-Zöld Szövetség (AVS) az európai parlamenti választásokon jelöltként indítja I. S.-t, vagyis megválasztása esetén mentelmi jogot kaphat. Szóba is jött ez a pénteki tárgyaláson, a bíró viszont megállapította, hogy egyelőre nincs akadálya a büntetőeljárás folytatásának.
A következő tárgyalást a bíró szeptember 6-ra tűzte ki, és bejelentette azt is, hogy ítélet novemberre várható.
A borítókép forrása: telex.hu
